AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

Ágostonnak, amelyben a gyűjteményben található duplumokat visszakérte. Többek között Voltaire összes műveinek kiadását 71 kötetben, Lafontaine, Schiller, Kotzebue műveit. Mátray Gábor írásbeli jelentése szerint azonban az adományban mindössze 5 db duplumot talált, mivel azonos művek különböző kiadásait nem tekinthette könyvtári értelemben duplumnak. (Lehet, hogy később mégis visszaadtak néhány művet, mert a naplóba bejegyzett 2029-es kötetszám javított és eredetileg 2058 kötet volt.) A gyűjtemény jellegzetes XVIII. századvégi, ill. századfordulói magánkönyvtár lehetett: felvilágosodáskori írók szerepeltek benne elsősorban, köztük magyarok is, pl. Báróczi művei.

30 1854-ben Petrich András altábornok könyvei kerültek végrendelet útján a könyvtárba. A 135 darabból álló ajándék 118 kötet könyvet, 10 térképet, 2 kötet kéziratot és 5 metszetet foglalt magában. A könyvek a XVIII. század közepe és 1830 között megjelent német és francia művek voltak, a hadtudomány, a mérnöki tudományok, a történelem, a földrajz és a statisztika tárgyköréből. Akadt köztük néhány latin, ill. magyar nyelvű munka is.

31 A forradalom kiadványainak a könyvtárba való bekerülésénél nagy szerejae volt az egyéni ajándékozóknak. 1848-ban tizennégyen ajándékoztak ilyen nyomtatványokat, közülük pl. Bellaagh József, Pest városának aljegyzője egymaga 59 röplapot és 9 kisnyomtatványt, Gozsdu Döme rendőrségi tisztviselő 42, Mészáros Károly ügyvéd 46 röplapot és 12 hirdetményt, Engeszer Mátyás, a Nemzeti Zenede tanára számos forradalmi kiadványt és röplapot. Eischl Ede, Székesfehérvár főjegyzője a kormánybiztos által küldte be a múzeumnak Jellasicsnak, a Dunántúlon kiosztott felszólításait és hirdetményeit. Mások, így pl. Benczúr János ügyvéd, Birányi Ákos hírlapíró, Jakab István helytartótanácsi, ill. belügyminiszteri hivatalnok saját forradalmi vonatkozású műveiket küldték be.

32 Magyar Mihály könyvkereskedő 1850-ben ajándékozott forradalmi nyomtatványokat a könyvtárnak. A testületek ajándékai között is akadtak forradalmi vonatkozásúak. Az egyetem harmadéves joghallgatói beküldték Czajolat c. röpiratukat, a Honvédelmi Bizottmány novemberben a Múzeumnak ajándékozta Magyarország nagy fali térképét, mely 1769-ben készült és előbb a Helytartótanács gyűléstermének falát díszítette. Április 23-án vette át Kubinyi Ágoston a forradalmi Bécs ajándékát, a város tanácsának és ideiglenes polgári választmányának küldeményét: egy pergamenre írott német oklevelet és egy pajzsot, mely állítólag Hunyadi Mátyásé volt.

33 A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy a foglalkozás szerint is ismert ajándékozók döntő többsége, 88,5 százaléka, az értelmiségi pályákról került ki. Ezen belül vezetnek a hivatali pályán működők, a jogászok és ügyvédek, az írók, szerkesztők és kiadók, majd a tanárok, papok, lelkészek következnek. A régi mecénás osztályok: az arisztokrácia és a birtokos nemesség azon része, mely nem működött hivatali pályán, ekkor már alig játszott szerepet. Az ajándékozó írók közül ismertebbek Bernát Gáspár, Bonyhai Benjámin, Boross Mihály, Császár Ferenc, Döbrentei Gábor, Kazinczy Gábor, Kempelen Riza, Kertbeny Károly, Kriza János, Nagy Ignác, Tóth Kálmán, Vahot Imre. Kertbeny és Nagy Ignác kivételével valamennyien saját műveikből, vagy az általuk szerkesztett kiadványokból ajándoztak. Az irodalomszervezők, publicisták, szerkesztők és kiadók közül említésreméltók Horváth Döme, Somogyi Károly, Tomori Anasztáz, Török János, Zalka Já109