AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kozocsa Sándor: Goncsarov Magyarországon

fojtogató társadalmi körülmények torzító hatását mind az ember, mind az író véleményének formálódására. Az alkotáslélektan eredményeit felhasználva Goncsarov írói alkatáról és módszereiről azt állapítja meg, hogy a hosszú érlelődés jellemezte, s a külvilág tényezőt csak jelentéktelen mértékben akadályozták a gyorsabb reagálásban. Érdekes és új Balccsi munkájában az, ahogy Olga alakjának és jellemvonásainak magyarázatául feltárja a Tolsztoja-epizódot Goncsarov életéből, ahogy a magyar méltatok közül elsőként emeli ki A Pallada fregatt jelentőségét és művészi •értékeit, végül ahogy a Turgenyev és Flaubert elleni plágium-vádat kiváltó lelki zavarok értő és finom elemzését nyújtja. Néhány hasonlóságra is felhívja a figyelmet a magyar irodalom és Goncsarov művei közt. így pl. Kisfaludy Károly Súly ósdi Simonja és a Lázas betegség Tjazselenkója között von párhuzamot, még a beszélő nevek azonosságára is utal. Ugyanígy észreveszi a Szakadék egyik-másik szereplőjének és Gárdonyi, illetve Móricz kisembereinek rokonságát. IV Goncsarov irodalmunkra tett ösztönző hatásával 1945-ig Császár Elemér — már előbb említett művében — foglalkozott. Az ő adatait egészítette ki György Lajos, amikor ennek a hatásnak egyik magyarázatát abban látta, hogy „az oblomovkai nagyszerű evés-ivásokban a Pató Pálok nemzete is magára ismert, azért ez a regény igen otthonosan találta magát nálunk". A Gozsdu Elekre gyakorolt hatás mellett kiemeli még Török Gyula első regényének (A porban) hősét, aki „mintha magyar Oblomov akart volna lenni".

48 Még jellemzőbben elemezte és kutatta Goncsarov nyomait Zsigmond Ferenc Orosz hatások irodalmunkban című, 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent székfoglaló értekezésében.

49 Zsigmond Ferenc idézi Babits Mihály felfogását arról, hogy ,,az Oblomov valóban minden ízében magyar regénynek illene be",

50 ha egy kissé több mozgalmasság és változatosság volna benne; a magyar ember ti., ha valóban lusta is, képzeletével tarka világot teremt maga körül. Érdekes jelenségre mutatott még rá Zsigmond Ferenc kitűnő tanulmányában, amikor kiemelte, hogy „az Oblomov-név olyan népszerű lett nálunk, hogy a Pató Pál-nevet egészen kiszorította a közhasználatból, a magyar közönségnek meghittebb ismerőse az, mint emez. Herczeg Ferenc sem Pató Páloknak, hanem magyar Oblomovoknak nevezi az élet dezentorait,

51 akik a budapesti kávéházakban meddősítik el tehetségüket". A magyar kritika Móricz Zsigmond Úri muri című regényének alakjait magyar Oblomovokn&k nevezi.

52 Krúdy Gyula regényalakjain is észrevették Oblomov sugalló hatását, sőt Alvinczi Eduárd A vörös postakocsi (1913) és még más, e tárgykörből vett regénye főhősének egyénisége Oblomovba oltott Anyegin. Zsigmond Ferenc azt is megkockáztatja, hogy „Krúdy Gyula Palotai álmok című kisregényének (1914) a meséje sem más, mint módosított befejezésű Oblomov". A drámai műfajban több magyar íróra hatott ihletően az Oblomov-téma. Beczássy Judit egyenesen Goncsarov regényét dolgozta át színpadra (1940). Ignácz Rózsa Ezer hold pipacs című vígjátékában egy unokahug segít az Oblomov-fajta földesúron, akit megszabadít a nyakán élősködő rokonságtól (1939). Falu Tamásnak köszönhető egy Oblomov-ihletésű kis lírai vers is Levél Oblomovhoz címmel: 512