AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

KA) könyveit jelentették meg. Ennek a sorozatnak első könyveként — az emigrációban élő — Révai József Népiség, demokrácia, szocializmus címú tanulmánykötetét akarták kiadni — Kállai Gyula neve alatt. Másodiknak Nagy Gábor álnéven Gergő Zoltán Világgazdaság és világháború című művét tervezték, melyben a szerző Lenin Imperializmus című művét ismertette, valamint a fasizmus és a monopoltőke összefonódását leplezi le. A budapesti cenzúra a két könyv kiadását nem engedélyezte. Ekkor Grünmann Sándor, a debreceni Ampelos könyvkiadó tulajdonosa — Gladkov Cementjének a kiadója — felhívta Szenesek figyelmét arra, hogy a debreceni cenzúra liberálisabb a fővárosinál. Igaza volt: a két mű a debreceniPawwóma nyomdában került kinyomtatásra és 1942-ben meg is jelent. A Kállai— Révai könyvet utóbb elkobozták ugyan, de közШ ben már eljutott azokhoz akiknek a kiadó szánta. E két könyvet még nyolc követte a sorozatban, s mindegyik nyeresége volt a magyar marxiste könyvkiadásnak A Szürke Könyvekkel majdnem egyidőben ^^^^Ш^^ között - az Európa Kiadó könyvei.' Az Európa Kiadó S

^!^^^°^_ volt, aki Szenes Lajossal együttműködve jelentette meg a .^^g^X iet írók műveit a sorozatban, olcsó kiadásban. Gorkijtol Az elet tekoMja, авад АГГ1аш jelent meg kiadásukban. Könyveik népszerűsége meg kapiÄÄÄU e „veszélyes" könyvek kiadására. ЧУ-^аКш^ * kommunistának deklarált Upton Sinclair regényeit jelentette meg, sot - Braun tZ^ktirLTm, tanáéi - kiadta Mar^k A filozófia nyomora cimu könyvét.

7