AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Kelecsényi Ákos: Beythe István énekeskönyve
két énekeskönyvet is szerkesztett, egy népénekeskönyvet és egy halottast. Ezt a feltételezést azonban semmi érv nem támogatja, az alábbiak során elvégzett tartalmi vizsgálat és terjedelemszámítás viszont inkább arra utal, hogy mindkét töredék ugyanabból az énekeskönyvből való. Tartalom Az ónekesköny v levélszámok szerinti tartalmáról incipitek szerint, az élőfejek és hiányok feltüntetésével a következő táblázat nyújt tájékoztatást, amely számot ad arról is, hogy az ének más XVI. századi művekben mely lapon fordul elő. Megjegyzések A kezdősor után írt Csomasz Tóth-féle dallamszám Csomasz Tóth Kálmán i. m. 603—703. *apjain tárgyalt jegyzetekre vonatkozik. Ugyancsak az ő rövidítési gyakorlatát követjük a XVI. századi nyomtatott énekeskönyvek jelölésénél e táblázatban is, és tárgyalásunkban is. Alciatus = Alciatus-toldalék (1596 k.). Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. Bp. 1963. 5. Boroszlói = Boroszlói kézirat (XVI. sz. vége). Stoll i. m. 7. VÁR = Váradi énekeskönyv 1566. Sztripszky 1804/11. SZG —Szegedi Gergely énekeskönyve. Deberecen 1569. Sztripszky 1804a. HG = Huszár Gál énekeskönyvének (Komjáti 1574) második része. Sztripszky 1808/15. D 79 = Debreceni 1579-i énekeskönyv. RMK I 151. BO = Bornemisza Péter énekeskönyve, Detrekő 1582. RMK I 195. D 90 = Debreceni 1590-i énekeskönyv. RMK I 232. BÁ = Bártfai [1593]-i énekeskönyv. RMK I 267. A bekeretezett számok azt jelzik, hogy az énekek egymás után következnek. A szögletes zárójelbe tett lapszám, ill. énekkezdet töredékesen meglevő ének alapján kikövetkeztetett adatot jelöl. A részletes vizsgálatokat a továbbiakban az OSZK-ban levő régebbi és az MTA Könyvtárában talált újabb töredékekre vonatkozóan előbb külön végezzük el. Egyéb X VI. századi előfordulások A régebbi töredék — nem számítva az utolsó, őrszó alapján kikövetkeztetett vagy inkább csak sejtett énekeket — összesen 20, temetési alkalomra való éneket tartalmaz. Mint a táblázatból kitűnik, ezekből kettő más XVI. századbeli nyomtatott és kéziratos ónekeskönyvben nem található. A többi 18 közül a legtöbb, 15 ének a bizonnyal 1593-ban megjelent BÁ-ban is megtalálható, s e 15 közül kettőnek más XVI. századi nyomtatott előfordulását nem is ismerjük. A 18 közül másik három egyedül az 1582-ben megjelent BO-ban került nyomtatásra a XVI. században, s ezeken kívül ebben a töredéknek még 10 másik énekét is megtaláljuk. E 10 közül 8 a BÁ-ban is megvan. Jelentős a száma a D 90-ben megjelent énekeknek is: 11 ének, de ez valamennyi megtalálható a BÁ-ban is, 8 pedig ezek kívül még BO-ban. Tehát ha tisztán az előfordulások számát tekintjük, töredékünk közelebb áll BÁ-hoz, mint BO-hoz, jóllehet általában Bornemisza személyével szokták volt kapcsolatba hozni ezt a művet. 8 151
