AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Karácsonyi Rózsa: A Könyvek Központi Katalógusának hatékonysága 1964-ben

Meglepő az alacsony hatékonyság a szláv nyelvű műveknél. 1945 előtti műveket utólag nem tudtunk beszerezni, a maga idejében pedig az érdeklődés hiánya, vagy politikai okok miatt nem szerezték be — de még az 1945 utáni kurrens művekre vonatkozóan is csak 42,6% arányban tudtunk lelőhelyet meghatározni. Ezek a hiányok valamennyi szakterületen, társadalom-, természet- és a műszaki tudományok területén egységesen mutatkoznak és elsősorban az orosz, lengyel és a cseh nyelv viszonylatában. Ha ezek a hiányok tényleges hiányok — nem a bejelentés elmulasztásából vagy a transzliterálás miatti késedelemből adódnak, akkor ez könyvtáraink egységes, de nem kielégítő szerzeményezési gyakorlatát tárja fel. A külföldről vásárolt műveknek ugyanis jelentős része szláv nyelvű. A Külföldi Könyvek Országos Gyarapodási Jegyzékében 1963 utolsó negyedében és 1964 első felében közölt művek 27,4%-a

12 és a KKK-nak 1965 folyamán jelentett anyag 25,8%-a volt szláv. A szláv nyelvű hiányok pontos feltárását — szak és nyelv szerint — 1965—66-ban tovább folytattuk és a hungarika desiderata-jegyzékhez hasonlóan 1966-ban egy szláv desiderata-jegyzék összeállítását is tervbe vettük. A román és a szláv nyelvekre vonatkozó adatok összehasonlításán kívül kézzelfoghatóan adódik még a német és angol nyelvek szereplése információinkban. Szám szerint a német a legtöbb 2562 (29,8%) és rögtön nyomában az angol 2429 (28,2%). A magyar után a német nyelvű műveket keressük a legeredményesebben: 47% a pozitív arány, az angolnál 43%. A német és az angol nyelvű kérések hatékonysága az egyes tárgyidőszakokban: Tárgyidőszak német angol 1800-ig 57,5% 34,0% 1801—1900-ig 42,3% 31,5% 1901—1944-ig 45,4% 26,0% 1945 után 47,0% 46,0% A német nyelvű információkból az 1800 előttiek a legeredményesebbek, majd a XX. századiak. Ez nyilvánvaló volt, tekintetbe véve évszázados történelmi helyzetünket, kultúránk német orientálódását és értelmiségünk német nyelvtudását. Még 1964—65-ben is az állami nyelvvizsgára jelentkezők 41,5%-a német és 24,5%-a angol nyelvvizsgára jelentkezett.

13 Ügyszintén nyilvánvaló tényt igazolunk mi is, ha összehasonlítjuk a német és az angol nyelv arányát az összes információból egyes időszakokban: Tárgyidőszak német angol 7,0% 7,0% 12,3% 40,7% Az angol nyelv jelentősége a második világháború után ugrásszerűen megnőtt a politikai, a tudományos és a kulturális életben egyaránt. A nemzetközi szervezetek kiadványai — és ezek többségükben vagy részben angol nyelvűek — iránt rendkívül nagy az érdeklődés a társadalomtudományok (közgazdaságtan, napi politika, szociológia), művészetek, természettudományok (matematika, fizika, 1800-ig 23,0% 1801—1900-ig 32,6% 1901—1944-ig 27,0% 1945 után 30,9%