AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1963—1966

kori német kéziratokról, a Nyugat-Berlini porosz könyvtárat a Pray-kódex eredetéről, 0. A. Bayer német kutatót a jFesíefocs-hagyatékban őrzött Napóleon-levelekről tájékoztattuk. Zeneműtár Gazdag Haydn- és Albrechtsberger-gyííiteményürik sok külföldi zenetudóst vonzott a Zeneműtárba, különösen a budapesti zenei hetek alkalmából. Zenei gyűjteményünk hírnevére jellemző, hogy a külföldi kutatók száma évente itt most már talán több mint a Kézirattár vagy a RRT kutatóinak száma. V. Pletka prágai történész egy munkásmozgalmi bibliográfiához gyűjtött anyagot, P. Polák pozsonyi tudós Druschetzky György XVIII. századi pozsonyi zeneszerző hagyatékában kutatott. A legtöbben a Haydn-kéziratok anyagában kutattak, így pl. A. van Hoboken, a világhírű svájci Haydn-szakértő, J. P. Larsen Dániából és Ch. Landon Bécsből. Gottfried Bőst Lipcséből, J. Trojan Brnóból, L. Ginsburg moszkvai gordonkaprofesszor, W. Börner, a berlini rádió munkatársa, a Biedel—Marning házaspár Göttingenből, G. Feder és H. Wálther a kölni Haydn Institut vezetői, M. Ohmiya japán professzor és sokan mások. A tár írásban is igen sok felvilágosítást adott a Haydn-anyaggal kapcsolatban, így pl. a kölni Haydn Institut részére, az angliai Aberdeen és az amerikai Yale egyetemek számára, továbbá a Japán Haydn Társaság részére. I. Schmidt-Görg professzor, a bonni Beethoven Archiv igazgatója a Kézirattár és a Zeneműtár Beethoven-dokumentumairól készített felvételeket. Különböző egyéb zenei anyagunk iránt érdeklődtek még a következők: A. Hetschko (Halle), W. Felix, a weimari Liszt zenei főiskola igazgatója, W. Hordynski, a krakkói Jagelló egyetem könyvtárának zenei vezetője, B. Rakijes docens (Jugoszlávia), László Ferenc fuvolaművész és Szabó Ferenc konzervatóriumi tanár Kolozsvárról, F. Grasberger az österreichische Nationalbibliothek zenei gyűjteményének főmunkatársa, E. Schenk osztrák zenetudós, E. N. Waters, a Library of Congress zenei osztályának vezetője, A. Binger illinioisi egyetemi tanár, A. Mann prof. (Newark, New Jersey), 0. Albrecht (Pennsylvania), LaBue prof. (New York), S. Beck a New York Public Library zeneműtárának vezetője, P. Young (Wolverhampton), Kodály pedagógiai műveinek angliai kiadója és a nemrég megjelent angol Kodálymonográfia szerzője, C. Valabrega zongoraművész és Prof. A. Eredé karmester, mindketten Rómából, F. Doppler Stuttgartból és W. Beckziegel muzikológus az NSZK-ból. A Zeneműtár igen kiterjedt és bőséges bibliográfiai adatokat nyújtó levelezéssel írásban is az érdeklődők rendelkezésére állt. Különösen sokan, több országból érdeklődtek írásban Albrechtsberger, Süssmayr és a Haydn-test vérek nálunk őrzött művei iránt. így pl. a hilversumi rádió az Albrechtsberger-anyagról, K. Padrta jihlavai kutató Frantisek Krommerről, a Mississipi State College Haller István működéséről, az augsburgi Neue Mozart Ausgabe a Mozart-anyagról, a Szlovák Tudományos Akadémia a bártfai gyűjteményről, L. Kusche (München) a Rákóczi indulóról, a Library of Congress és a University of Washington Liszt Ferencről, R. Dettling (Kamenz, NDK) a magyar kamarazenéről, a hallei HändelHaus a Magyarországon 1962—65 között megjelent Handel-művekről kapott tájékoztatást. 5 Évkönyv 65