AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1963—1966

művekről, V. M. Kuznyecov (Rosztov) a magyar matematikusok életrajzi adatairól, N. Oder (Tallinn) néhány nagy magyar család genealógiájáról, H. Reise (Wiesbaden) az Egyesült Államokra vonatkozó magyar irodalomról, a prágai Károly Egyetem a régi cseh jogi művekről, G. Biur (London) a XIV. századi ezüstbányászatról, N. A. Sashov a teljes magyar Gajdar-irodalomról, H. Holzbauer (Erlangen) a magyarországi Walburga-kultuszról kért és kapott felvilágosításokat, néha terjedelmes bibliográfiákat. Részletes annotált bibliográfiát kapott a calcuttai nemzeti könyvtár Gandhiról. Folyóiratadatok tárgyában gyakran fordult hozzánk a marburgi (NSZK) Staatsbibliothek, továbbá E. Beck Stuttgartból. A beérkező kérések köre földrajzilag sem volt szűk, mert Rio de Janeiróból, Ulan Bátorból, Hanoiból is fordultak hozzánk különféle bibliográfiai kérdésekkel. Hírlaptár A hírlapgyűjteményt legtöbben Csehszlovákiából keresték fel. P. Hapák, S. Adamova és 0. Chmelova a szlovák munkásmozgalommal, J. F. Fundarek a XVIII. századi magyar—szlovák kapcsolatok természettudományi vonatkozásaival, M. Vyvijalova a XIX. század elejének történetével, E. Reckova a magyar népi demokrácia első éveivel, J. Pasiaková a magyar avantgárdé irodalmával, J. Sedlák Kelet-Szlovákia irodalmi mozgalmaival, J. Miklas Brunswik Terézzel, Deák A. a 30-as évek magyar külpolitikájával foglalkoztak. A korai szlovák munkásmozgalom lapjait a szlovák televízió is lefényképezte. A jugoszláv kutatók közül V. Petkovic irodalomtörténész az Ignatovics Jakabra gyakorolt magyar irodalmi hatással foglalkozott, M. Bikicki újvidéki könyvtáros egy sajtóbibliográfiához gyűjtött adatokat. A. Radenic belgrádi történészt a délszláv állameszme kialakulásával kapcsolatos munkájában segítettük. V. Siftár a délszláv munkásmozgalom, F. Sebjanic a muraközi kérdés Angelic Bogdánné pedig a délszláv—magyar irodalom anyagában kutatott. V. Olag moszkvai történészt az újkori magyar történeti források, R. A. Averbuk asszonyt a magyar szabadságharc irodalma, K. Krippendorf (Jena) írót az expresszionizmus lírája érdekelte. Az Egyesült Államokból jött Hajnal Jenő újságíró, aki 1919-ben a Vörös Újságot szerkesztette, Berke József, aki Peihő Sándorra vonatkozólag keresett adatokat, R. Byrnes történész, B. Winchester ösztöndíjas, továbbá M. Low amerikai történész, aki Németh Lászlóval foglalkozott. Részletes tájékoztatást kapott R. D. Nixon (Minneapolis) a magyar sajtótudományi kutatásokról. Gaál Gáborné (Kolozsvár) Gaál Gábor munkásságát, J. Sirbat (Arad) Arad színháztörténetét, F. Gottas (Bécs) a magyar protestantizmus történetét, J. Ragnard (Párizs) Radnóti Miklós költészetét, A. de Gerando (Párizs) Teleki László munkásságát, J. Aubin (Párizs) a turkológiai anyagot, W. Félczak és J. Danuta krakkói kutatók a lengyel—magyar irodalmi kapcsolatokat, N. Nikov (Szófia) a magyar—bolgár történeti kapcsolatokat, E. Podach (NSZK) a Titanic hajó magyar orvosára vonatkozó adatokat, G. Gapacky (Bologna) a magyar—olasz irodalmi kapcsolatokat tanulmányozta. Több ízben jártak nálunk az NDK televíziójának munkatársai a Német Nemzeti Front megbízásából. A Hírlaptár által írásban adott felvilágosítások is hasonlóan tarka képet mutatnak. Ezek közül szintén csak példákat említhetünk: szinte folyamatos 62