AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kozocsa Sándor: Goncsarov Magyarországon

•Jegyzetek 1. 1856 és 1860 között hetenként kétszer, szerdán és szombaton megjelenő politikai és ismeretterjesztő képesújság. 2. Főv. L. 1887. 102. sz. 3. Helyesen értékelte Jancsó Benedek tanulmányát Dolmányos István Költők barátságától népek testvériségéig (Bp. 1959, Gondolat. 73.) című könyvében, amikor kiemelte, hogy „a nyolcvanas években Jancsó Benedek az oblomovizmus irodalmi divatjáról számol be. Munkáit akkor még nem fordították magyarra, s az iránta mutatkozó érdeklődést az orosz irodalom újabban mutatkozó tüneményei, elsősorban Tolsztoj és Csehov a második helyre szorították". 4. A század végén a realizmust értették a naturalizmuson. 5. Magyar Hírlap. 1891. 195. sz. 6. 1858-ban született Ahalkalaliban, Örményországban. Tifliszben nevelkedett, majd Németországban folytatta tanulmányait. 1885-ben hazánkba jött és itt, mint az orosz nyelv oktatója működött. 1894/95-ben részt vett Zichy Jenő keletázsiai expedíciójában, s riportokkal látta el a magyar lapokat. Széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki. 7. Voinovich Géza tanulmánya 1921-ben Regényírók című esszé-gyűjteményében is megjelent a Kultúra és Tudomány, című sorozatban. 8. 1944-ben jelent meg az Oblomov „új" fordítása Szerelemhegyi Ervin tollából A világirodalom titánjai című sorozatban; ez a késői átdolgozás azonban a Szabó Endre-féle fordításnak csak halvány mása. 9. Új Nemzedék. 1914. 24. sz. 10. Kőhalmi Béla: Könyvek Könyve. Bp. [1918], Lantos. 86. 11. Kőhalmi Béla: i. m. 163. 12. Kőhalmi Béla: Az új Könyvek Könyve. Bp. 1937. Gergely R. 180. 13. Kőhalmi Béla: I. m. 187. 14. Kőhalmi Béla: I. m. 299. 15. Kőhalmi Béla: I. m. 312. 16. Kőhalmi Béla: I. m. 390. 17. Kőhalmi Béla: I. m. 200., ül. 198. 18. A modern világirodalom. Bp. 1920, Franklin. 161. (Kultúra és Tudomány.) 19. A világirodalom élettörténete. Bp., [1927.], Révai 365. (Új Könyvek.) 20. Nyugat. 1925. II. köt. 217—227. Erről a plágium-vádról két évvel később A Reggel című napilap is megemlékezett. (1927. 11. sz.) 21. Az orosz irodalom története. II. köt. Bp. [1925], Athenaeum. 90. (Élet és Tudomány.) 22. Bp., 1926, Szt. István Társulat. 211. (Szent István Könyvek. 38.) 23. Élet. 1930. 121—125. 24. Bp. [1935], Nyugat. 279—280. 25. Bp. 1939, Egvetemi ny. 331. 26. III. köt. Bp/, [1941], Révai. 72—73. 27. Világosság. 1950. 7. sz. 28. Kis Újság. 1950. 19. sz. 29. írod. Ujs. 1952. 24. sz. 30. Béke és Szabadság. 1952. 35. sz. 31. Könyvbarát. 1952. 9. sz. 32. Uj Hang. 1952. 9—10. sz. 33. Magy. Nemzet. 1952. 175. sz. 34. Szabad Ifjúság. 1952. 223. sz. 35. Népszava. 1952. 172. sz. 36. Németh László: Munka közben. Oblomov. — Csillag. 1953. 898—900. 37. Esti Budapest. 1953. 304. sz. 38. Uj Világ. 1954. 6. sz. 39. Népszava. 1954. 95. sz. 40. Irodalomtörténet. 1955. 88—91. 41. 1947-ben a Szakadék című regényből közölt részleteket a Trócsányi Zoltán szerkesztette Az orosz irodalom kincsesháza Stuffer Solange Mária fordításában. 42. Szabad Ifjúság. 1954. 133. sz. 43. Széphalom. [Miskolc] 1955. 98—100. 514