AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kovács Zoltán: Szláv nyelvű szótárírás Magyarországon a kezdettől 1945-ig

Szláv nyelvű szótárírás Magyarországon a kezdettől 1945-ig

1 KOVÁCS ZOLTÁN Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy a kezdetektől fogva bemutassam és összefoglaljam a magyarországi szláv nyelvű szótárírás eredményeit.

2 A szláv—magyar lexikográfia a többnyelvű szótárak korszakában, a XVI— XVIII. században jött létre. Az első olyan több nyelvű szótár, melyben a szláv szavakkal együtt magyar megfelelőik is megtalálhatók, a Krakkóban 1531-ben napvilágot látott Diccionarius latiné, germanice, polonice et ungarice című munka volt.

3 A XVI—XVIII. század folyamán számos több nyelvű szótár jelent meg, mely a szláv (cseh, lengyel, horvát és szlovák) szavakkal együtt tartalmazta a magyar szómegfeleléseket is. Az előbb említetten kívül ezek a következők voltak: Vrancsic8,Y.: Latin—olasz—német—horvát—magyar szótára (Velence, 1595.), Lodecker, P.: Latin—olasz—horvát—cseh—lengyel—német—magyar szótára (Prága, 1605.), Jambresics, A.: Latin—horvát—német—magyar szótára (Zágráb, 1742.) stb.

4 Hozzájuk hasonló több nyelvű szótárt Magyarországon is adtak ki és készítettek. Ez utóbbi esetben azokra gondolunk, melyek kéziratban maradtak. E szótárak lényegében véve a magyar—szláv etimológiai kutatások első kísérletei voltak, s a magyarországi szlavisztika első korszakára jellemzőek.

5 Az első több nyelvű szótár, melyben az orosz szavakkal együtt a magyar szómegfeleléseket is megtaláljuk, Paliasz: Szravnitel'nüe szlovari vszeh jazükov i narecsij, szobrannüh desznicej vüszocsajsej oszobi (t. e. imperatrici Ekaterini) című munka volt, amit Peterburgban a XVIII. század végén adtak ki. Az orosz—magyar lexikográfia történetében az első kétnyelvű, tudományos értékű munka Mitrák Sándor: Orosz—magyar szótám volt. A szótár a szerző kiadásában jelent meg 1881-ben. Ezt a szótárt már használták az orosz nyelv és irodalom iránt érdeklődő magyar írók és nyelvészek. Rajtuk kívül mások azonban, sajnos, nem nagyon ismerhették, mert kis példányszáma miatt alig jutott el a közönséghez. Mitrák orosz—magyar szótárát használta fordításaihoz például Szabó Endre. „Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Szabó Endrének a maga idejében igen hasznos, de korántsem kifogástalan Mitrák-szótár állott csak rendelkezésére, s több esetben megállapíthatjuk, hogy éppen ez a szótár volt Szabó tévedéseinek forrása. Természetesen nem háríthatjuk az összes hibákért a szótárra a felelősséget. Szép számmal találunk olyan mondatokat is, amelyekbe éppen azért csúszott hiba, mert Szabó nem nézte meg a szótárat, vagy felületesen olvasta a szöveget."

6 E néhány méltató és elmarasztaló soron kívül idehaza ez ideig senki sem végezte el a Mitrák-szótéx alapos, tudományos elemzését. (Tudo482