AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kis Elemérné: Ivanics kölcsönkönyvtára

A nyelvészeti, nyelvtani, továbbá a nyelvhasználat kérdéseivel foglalkozó művek között a továbbiakban megtaláljuk többek között Adami Mihály, Ágoston Antal, Beregszászi Nagy Pál, Decsi Sámuel, Gáti István, Kalmár György, Márton József és István, Miller Jakab Ferdinánd, Szirmay Antal, Czinke Ferenc, Ribinyi János nevét, továbbá Noszkó A. Virág-szótárát. A régiségekkel foglalkozó művek közül Stipsics görög és római régészettel foglalkozó művét, Molnár Jánosnak A régi jeles épületekről írt munkáját említhetjük. A 95 fordítás megoszlása a következő: németből 34, latinból 18, olaszból 3, franciából 19, görögből 12, angolból 7, spanyolból 2 művet fordítottak. A következő nevesebb külföldi szerzőket találjuk magyarra fordítva a könyvjegyzékben (zárójelben a fordított művek száma, ha egynél több van): A görög szerzők közül Aeschylos, Aesopus, Anakreon (2), Homeros, Phaedrus, Pindaros, Plutarchos (3), Xenophon; a római íróktól Boetius, Cato, Cicero (5), Horatius (3), Julianus császár (2), Ovidius, Cornelius Nepos (2), Sallustius, Vergilius művét látjuk. A németek közül II. Frigyes király, Gessner S. (5), Goethe (3), Herder, Kleist (2), Kotzebue (3), Lessing, Wieland (3) neve szerepel; az angoloktól Hervey, Milton, Ossian, Pope, Shakespeare, Sterne, Young műve olvasható; a francia írók közül Fénélon (2), Marmontel (4), Montaigne, Montesquieu, Voltaire (7), munkáját látjuk ; végül az olasz Metastasius és Tasso, s a spanyol Grácián (2) olvasható magyar nyelvű fordításban. V Ivanics Zsigmond kölcsönkönyvtárának értékét az egykorú budai és pesti kölcsönkönyvtárakkal történő rövid összehasonlítás világíthatja meg a legjobban. Budán a Vízivárosban 1819-ben Burián Pál nyitotta meg kölcsönkönyvtárát, katalógust is kiadva,

28 míg Pesten a Ferenciek terén Müller József kölcsönkönyvtára működött, ki kölcsönkönyveinek jegyzékét 1814-ben adta ki.

29 Burián jegyzéke három részben jelent meg, az I. és II. 1819-ben, a III. 1820ban, majd 6 pótjegyzéket tesz közzé. Szakozási rendet nem alkalmaz, nyilván azért sem, mert könyvtára főleg szórakoztató műveket tartalmaz. Jegyzékei — a pótlásokkal együtt — 2044 tételt tartalmaznak. Túlnyomó részük német nyelvű, mindössze 43 latin (illetve görög), 138 francia, 8 angol és 48 magyar nyelvű. — Érdekes, hogy magyar nyelvű művek csak a pótjegyzékben szerepelnek; talán a keresettség tette ezt indokolttá. A magyar nyelvű művek nagyrésze fordítás. Könyveinek kiadási éve általában a századforduló környékén van, 1750. év előtti — néhány latin nyelvű könyv kivételével — nincsen. A legrégebbi kiadású Isokrates műve 1594. évből. Burián nyilvánvalóan olvasóközönségét elsősorban a vízivárosi polgárság, mesteremberek köréből kívánta megnyerni, kik jelentős részükben németek voltak, a szórakozáson kívül különösebb igényük nem volt. Válogatásának tartalmi része is erre utal. Müller József kölcsönkönyvtárának jegyzéke 3678 tételt tartalmaz, ez azonban az összes szakterületet átöleli. Szakozási rendszere korszerűtlenebb Ivanics tervezett rendszerénél, de így is megállapítható, hogy az Ivanics-íéle kölcsönzési jegyzékben tárgyalt szakterületet Müllemél mintegy 2300 kötet képviseli. (Meg kell említeni, hogy Müller minden egyes kötetnek külön számozást ad.) 470