AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kis Elemérné: Ivanics kölcsönkönyvtára

A római tudományos irodalom nagyjai közül Ivanics kölcsönkönyvtárában megtaláljuk Varró 3, a történetíró Herodianus 2, a hadtudós Vegetius 3 művét, de a könyvek között látjuk az építész Vitruvius, a mezőgazdasági író Columella, az orvostudós Celsus és Scribonius Largus, a filozófus Epiktétos munkáit is. Nem hiányzik Sextus Eufus és Curtius Eufus neve sem, de felleljük többek közt Apicius szakácsművészeti és Frontinus vízvezeték-építészeti könyvét is, majd Marcus Aureliust, a filozófus-császárt. Itt szükséges megemlíteni, hogy e munkák jelentős része német, illetve magyar nyelvű fordításban is szerepel. Külön említhető meg az első századi zsidó történetíró: Josephus Flavius neve, majd a továbbiakban a már kereszténynek mondható ókor írói között Lachtantius, Justinus, Basilius, a gúny versköltő Claudianus, a történetíró Prokopios és Justinianus császár műve. 2. A középkori szerzők az ókorhoz képest lényegesen kisebb számban vannak képviselve. Amint már láttuk a VI—XIV. századig mindössze 12 szerző 17 műve szerepel a lajstromban. Köztük megtaláljuk az arab Avicenna 3, Albucasis Arabis egy művét; a kolostori műveltség két nagyjának: Boetiusnak és Cassiodorusnak több munkáját, majd a spanyol Isodorus művét, továbbá Jordanisnak a gótok eredetéről írt jelentős könyvét. Időrendileg itt említhető meg a XIV. századi ünnepelt perzsa költő: Hafiz neve is. De az antik hagyományok földjén, Itáliában már a XIII—XIV. században megjelennek a humanizmus előfutárai: Petrarca, Dante, Boccaccio. Meglepő, hogy közülük egyedül Dante nevét találjuk a jegyzékben. 3. A XV—

XVI. század, a renaissance és a reformáció két százada legnagyobb szerzőitől a kölcsönköny vtárban megleljük Ambrozio Calepino híres Dictionariumát, majd a jeles velencei nyomdász-író: Aldo Manuzzio, s a nagy olasz humanista: Lorenzo Valla műveit. Nem hiányzik Machiavelli, Ariosto neve sem: az előbbit Értekezések Titus Livius Első 10 Könyvéről c. munkája, az utóbbit Őrjöngő Lóránt c. műve képviseli. — Megtalálható Erasmus 4 kiadmánya, a nyelvész-pedagógus Sturm 2 műve; Eabelais Qargantua és Pantagruel című műve, Chamoes munkája, Tasso 5 műve, köztük a Megszabadított Jeruzsálem magyar fordításban; Cervantes 4 kiadványa; Shakespeare művei 21 kötetben német nyelven olvashatók, a Hamlet pedig Kazinczy fordításában magyarul. A nagy esszéíró Montaigne 4 kiadvánnyal található. — A lajstromban szerepel a regényíró olasz Quarini, a nápolyi Sannazaro neve is, s a tudós holland Lipsiusnak 4 művét olvashatjuk. — Nem található viszont a könyvtárban Villon, Morus, Aretino, Du Bellay, Eonsard egy műve sem. A korszak nyelvtudományát mintegy tucat nyelvészeti munka képviseli, köztük a bizánci híres tudós humanistának, a hellén nyelv nagy tudósának Laskamnak műve, továbbá Tortellinék 1501-ben Velencében kiadott orthográfiai munkája — a katalógus legrégibb darabja —; de meg kell említeni, mint érdekességet, egy 1597-ben Prágában kiadott négy nyelvű (cseh, latin, görög és német) szótárt és szólásgyűjteményt is. 4. A XVII. század a vártnál szegényebbnek mutatkozik. A mai értelemben vett legnagyobb és legközismertebb szerzők nevei nem hiányoznak ugyan, de a kor több nagy írójának nevét nem találjuk. — Miltont 5, Moliére-t 5, Eacine-t 3, Scarront 4, Fontenelle-t 4, Boüeau-t 2, Fénélont 9 könyve képviseli, de megtaláljuk La Eochefoucauld, La Fontaine, Opitz, Marino, Corneille, Qracian nevét is. Ez utóbbinak 6 kiadványa szerepel a jegyzékben, melyek között a Bölcs és fi467