AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország térképe kiadásának történetéhez

Adalékok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország-térképe kiadásának Történetéhez. FALLENBÜCHL ZOLTÁN Magyarország első, topográfiailag többé-kevésbbé megbízható térképe, amely a nagyközönség elé került, Lipszky János Mappa Generalis Regni Hungáriáé partiumque adnexarum... című munkája volt. Ez a nagyméretű, 200x153 cm. nagyságú kb. 1:470 000 méretarányú térkép 1806-ban jelent meg Pesten 9 csatlakozó térképlapon, 3 táblázattal. Két évvel később részletes névmutató követte Repertórium locorum.. .Hungáriáé... címmel, 766 + 164 összesen 930 lapon. A nagy apparátussal készült térképmű minden követelménynek igyekezett megfelelni, még az esztétikainak is. Olyan mesterek végezték a rézbe metszés munkáját, mint Karács Ferenc és Prixner Gottfried. Mégis, alig telt el egy-két évtized, a térkép hiányosnak, javításra szorulónak bizonyult. Nemcsak azért, mert közben pontosabb számítások kiderítették, hogy Lipszky a fokhálózat kiszámításánál helytelen nyomon indult el, nem is csak azért, mert topográfiai alapanyaga jórészt még a XVIII. század végéről származott, hanem azért is, mert 1815 után Magyarországon — kivált a folyók szabályozásával és az útépítésekkel kapcsolatban — hatalmas mérnöki tevékenység vette kezdetét. Ez az addigi térképek helyesbítését tette szükségessé. Érthető, hogy a polihisztor Schedius Lajos professzor, kinek legkedvesebb területe mégis minden között a földrajz volt, s ki már a Lipszky térkép munkálataiban is részt vett, a helyesbítés gondolatával kezdett foglalkozni. A javítás lehetősége adva volt. A sziléziai származású Blaschnek Sámuel mérnök személyében, ki Schedius pesti házában lakott s a professzor baráti környezetéhez tartozott, olyan alkalmas térképész állott a nagy munkálat rendelkezésére, aki Pest és Buda városokról készített térképeivel már bebizonyította, hogy jól ért a mesterségéhez. Hogy Magyarország új, Lipszky hibáit helyesbítő térképének kiadására mikor szánta rá magát Schedius, pontosan nem állapítható meg. Wurzbach szerint 1832-ben szövetkezett Schedius Blaschnekhel egy általános-, posta- és úttérkép kiadására, azonban bizonyos, hogy ez a terv már régebben megérlelődött benne: csupán a megfelelő alkalom és az ügyes segítőtárs hiányzott hozzá. Ez utóbbi most már itt volt Blaschnek személyében, s az alkalom sem váratott soká magára. József nádor segítségével 1830-ban Schedius királyi tanácsosi címet nyer,

1 majd 1831. február 24-én fiát, az ifjabb Schedius Lajost a Helytartó* Részlet szerzőnek Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel a magyar térképészet történetében. #imű tanulmányából. 446