AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Tardy Lajos: A „budai Orosz Könyvtár" és az ürömi mauzóleum orosz leírói

olyan megélhetést, hogy mint a természettudományi egyetem rézmetszője a nagy természettudományi múzeumban dolgozzam és annak ritkaságait egymás után megörökítsem." Az Ermitázs grafikai raktárából — történetesen az utolsó orosz cár öltözőszekrényeiből — előkerült darabok érdekes dokumentumai hazánkban nem ismert oroszországi tevékenységének. Ezek nem a természettudományi múzeum kincseit, hanem korának néhány nevezetesebb személyét örökítik meg, az eredeti festmény után. Golikov, Gorjuskin és Haesler portréi az ábrázolt modell élethű visszaadásával, a fej és ruha aprólékos, gondos megmunkálásával és az ízléses empire-keretezéssel kitűnő rézmetszőmester szakértelméről tanúskodnak. Külön érdekességet jelent a Kreml egykorú látképe, mely a különféle épületekből, szeszélyes tornyokból kialakuló városképet mutatja be nekünk, Joseph Dietrich eredetije alapján.

25 Hogy Czetter mikor — Oroszországba utazása előtt, vagy esetleg netáni h azalátogatása idején — és hol készítette az ürömi metszetet, arról nincs tudomásunk. Nem vitás, hogy az ürömi orosz kolónia különböző épületeit harmonikusan egybefoglaló falusi panorámája méltóan reprezentálja a sokoldalú mester tehetségét. Jegyzetek 1. Tardy L.: A tokaji Borvásárló Bizottság története. Sárospatak, 1963. 2. Domanovszky S.: József nádor iratai. I. köt. Bp., 1925, 271. 1. Vö. ugyanő: József nádor élete. I. köt. 1. rész. Bp., 1944, 232. 1. 3. Uxa J.: A budavári királyi kápolna. Bp., 1934, 260. 1. 4. Genthon I.: Magyarország műemlékei. Bp., 1951, 362.1.; ugyanő: Magyarország művészeti emlékei. I. köt., Bp., 1959, 402. 1. 5. Tolmacsev, M. D. budapesti orosz gör. kel. lelkésznek, valamint elődeinek egybehangzó közlése. 6. Vö. Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—

XVIII. század orosz fametszeteihez (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, II., 1955. Bp., 1956, 209. 1.) 7. Ezeken kívül néhány szertartáskönyvet a miskolci gör. kel. templomnak engedtek át használatra. 8. Magy. Gazdaságtört. Szle. 1895. 315. 1. 9. Cc-yHHeHHH flepacaBima. l-e H3«. T. 1, crp. 795; T. 2, dp. 583; T. 3, CTp. 699; T. 6, crp. 239. 10. Ortenburg, H.: Üröm és az ürömi sírkápolna. Pest, 1860, 15. 1. 11. Zuboly (Bányai Elemér): Tudósok maguk között. A magyar bohémvilág. Szerk. Szerdahelyi S. Bp. 1908, 245. 1. 12. Tardy L.: Turgenyev és Magyarország. = Filológ. Közi. 1966. 3—4. sz. 416—417.1. 13. Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I. köt. Bp. 1961. 416—417. 1. 14. Bronevszkij, V. B.: Putesesztvija ot Trieszta do Sz. Peterburga. Moszkva, 1828, 94. 1. 15. Honnyi levelek. 36. sz. (nov. 18.) 16. Honnyi levelek. 35. sz. (jún. 16.) 17. Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi kézirattára, f. 30, op. 1, N. 133. Vö. OSZK Évkönyve 1963—1964. évi kötete, Bp. 1966, 241—247. 1. 18. 635—636. 1. 19. Putevüe pisz'ma Izmaila Ivanovicsa Szreznevszkago, iz szlavjanszkih zemeV, 1839—1842, Szpb., 1895, 293. 1. 20. Magyar Nemzeti Múzeum Tört. Képcsarnok. Itt mondok köszönetet Rózsa György osztályvezetőnek támogatásáért. 21. A Magyar Képzőművészeti Munkaközösség Évkönyve, 1952, 97—139. 1. Vö. D. Szemző 443