AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Tardy Lajos: A „budai Orosz Könyvtár" és az ürömi mauzóleum orosz leírói

A mauzóleum belseje. Kőrajz. 1860 jet katona hamvait takarja, aki az 1944. évi felszabadító harcok során Ürömben esett el. Az orosz pap rezidenciája a mai római katolikus plébánia épülete volt. Ugyanis Alexandra Pavlovna emlékének őrzése nem szorítkozott a templom és kripta felépítésére s fenntartására. A Eomanovok hatalmas alapítványt létesítet­tek, amelynek kamataiból mindenkor egy papnak, egy kántornak illetve alszer­papnak és^ néhány egyházi énekesnek Ürömben kell laknia az egyházi szolgálat ellátása végett. A pap — olykor préposti rangban — olyan magas jövedelmet élvezett, hogy — mint A. I. Turgenyev leírja — nagyobb ünnepek alkalmával pénzt szórt a tömeg közé. A templomtól néhány lépésre áll az orosz templomi kórus tagjainak lakóháza. Ennek az épületnek egy részében kapott elhelyezést csaknem másfél évszázadon át „a budai orosz misszió könyvtára". A könyvtár állománya — melynek alapjait Alexandra Pavlovna személyi bibliotékája vetette meg — az idők folyamán több mint 3700 kötetre szaporodott. 5 Főleg az első pap, Szamborszhij Andrej Afanaszjevics rövid működése idején gyarapodott a könyvtár, de az egymást váltogató későbbi lelkészek alatt is rend­szeresen érkeztek a pétervári udvarból újabb művek, melyeknek időtálló, szolid bőrkötésein az aranyozott fiomanov-eímeres superexlibrisek jelzik, hogy azok valamikor a cári udvar tulajdonát képezték. Az első világháború után az orosz misszió megszűntével 1919-ben az egész könyvtárt átszállították a piliscsabai erdőhivatalba. A felszabadulást megelőző 28 Évkönyv 433

Next

/
Oldalképek
Tartalom