AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)
A gyógyszerészetet szintén több mű képviseli. Nyolc hivatalos gyógyszerkönyvet találunk. (Osztrákot, németet, angolt, hollandot.) Boerhaave kémiai iskoláját képviselik tanítványának, az amszterdami orvos, majd leydeni egyetemi tanár H. D. Oaubiusnak művei. 117 A tudományos gyógyszerészet fejlődésére befolyást gyakorolt a német J. F. Cartheuser, aki orvostudománnyal, gyógyszerészettel és botanikával foglalkozott. 118 Széchényi orvosi könyveinek bemutatásánál már szóltunk arról, hogy a néhány mű csak bevezető tájékoztatást nyújt az olvasónak. Teleki gyűjteménye viszont mennyiségében és tartalmában egyaránt jelentős. A század fontosabb orvosi könyvei mind megtalálhatók, szinte nincs jelesebb szerző, akinek munkái itt hiányoznának. Mindössze néhány nevezetes műre tudunk utalni, melyek még teljesebbé tehették volna ezt a szakterületet. Nincsenek meg, X. F. Bichat-nak, J. P. Franknak, Ch. W. Hufelandnak és B. Bamazzininek a bevezetőben említett művei. S. Hahnemanntól nem hiányolunk művet, hiszen 1790-ben megjelent munkájának nem volt visszhangja, gyógymódja csak 1810-ben kiadott műve után vált igazán közismertté. Viszont hiányoljuk W. Smellie-nék, a XVIII. század legnagyobb nőgyógyászának műveit. Ot tartják a természetes szülés atyjának, a kontinens szülészei és nőorvosai mind nála tanultak. Klasszikus műve a Treatise on the theory and practice of midwifery. 119 Nevezetes anatómiai atlasza is. 120 Ugyancsak angol orvos volt a kitűnő W. Cullen, glasgow-i, később edinburghi orvosprofesszor, az angol király háziorvosa. Művei a kontinensen is ismertek voltak. 121 A fontosabb orvostörténetírók művei mindkét gyűjteményből hiányoznak. 122 Befejezésül még azokat a kiadványokat említjük meg, melyek részben természettudományi vonatkozásúak. Első helyen a nagy francia enciklopédiát, melyet mindkét gyűjteményben megtalálunk, valamint a mesterségek leírását tartalmazó nagy művet, mely csak Telekinél volt meg. 123 Teleki könyvtárában még tudós társaságok és tudományos akadémiák kiadványaival, értekezés-gyűjteményeivel is találkozunk; ezek között is sok természettudományi tárgyú akadt. Pl. a göttingeni tudós társaság kiadványai az 1778—1782-es évekből, a párizsi akadémia 13 kötetes sorozata az 1759—1785-ös évekből, a svéd akadémia értekezései német nyelven 1739—1790 között 27 kötetben, a manchesteri tudós társaság munkáinak német nyelvű, lipcsei kiadása két kötetben, egy Lipcsében kiadott természettudományi sorozat, 124 és a párizsi akadémia története 1692— 1750-ig, 109 kötetben. (Katalógusban „hiányos" megjelöléssel.) Megvolt ezenkívül az Acta Eruditorumnak 63 és a Philosophical Transactionsnak 12 kötete. XI Eredményeinket az alábbiakban összegezhetjük. Mindkét gyűjtemény rendelkezett olyan könyvanyaggal, mely a korszerű természettudományos eredményeket összefoglalóan ismertette és — különösen Teleki könyvtára — a kor nagy tudósainak munkásságát is kisebb-nagyobb hiányokkal ugyan, de tükrözte. Teleki anyaga, miután háromszor akkora könyvtárról volt szó, mint Széchényié, természetesen gazdagabb, jobban megválogatottabb, a szakterületek aránya is kiegyensúlyozottabb. Egyedül az orvosi könyvek arányszáma okoz bizonyos eltolódást, az egész természettudományi állománynak mintegy felét teszi ki. A többi szakterület közül mindkét gyűjteményben a fizika és a természetrajz a 423
