AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)

démián működött, majd a freibergi bányászati akadémiának lett professzora. Munkássága a német kohó- és bányaiparban is jelentős.

30 A főleg kémiával éé orvostudománnyal foglalkozó R. A. Vogel, göttingeni egyetemi tanárnak szintén van idevágó munkája.

31 Végül két ismeretterjesztő munka, az egyik J. Ch. Adelungtói, a neves nyelvésztől,

32 a másik a Werner után dolgozó F. J. A. Estner bécsi abbétól.

33 Botanikai szakkönyvek között termés zetesen K. Linné művei állnak az első helyen.

34 A növényélettanban fontos mérföldkő J. Ingerihousz műve, melyre már a bevezetőben is utaltunk. Itt a munka francia fordítását találjuk.

35 J. F. Gmelin orvos és botanikus a tübingeni, majd a göttingeni egyetem tanára volt. Tagja. a kiterjedt CrmeZm-orvoscsaládnak, ahonnan a XVIII. században sok neves botanikus és kémikus került ki. Az említett szerző legnevezetesebb munkája egy teljesbotanikai szótár, az Onomatologiabotanica completa. (Vol. 1—9. Frankfurt-Leipzigs 1771—1777.) Részben ide, részben a gyógyszerészeihez tartozik J. T. Tabernaemontanu8 XVI. században élt német orvosbotanikusnak híres Kreuter-Buchja, mely a legfontosabb gyógynövényeket írta le. A művet közel 200 éven keresztül egyre bővülő kiadásokban bocsátották ki. Teleki birtokában egy baseli, 1752-ből való kiadása volt. A növénytan szakkifejezéseit magyarázza művében a neve» francia botanikus H. L. Duhamel du Monceau.

36 Ugyancsak tőle való két szépen illusztrált mű, az egyik a fákról, a másik a gyümölcsökről szól.

37 A botanikai díszművek közé tartozik a Dánia flóráját bemutató Flora Danica, a növénytani irodalom egyik leghosszabb megjelenési idejű könyve. Kiadása 1761-től kezdve 122 éven át tartott. A Teleki-katalógus címleírása után Ítélve a nagy mű kezdeteinek egy töredéke lehetett meg a könyvtárban.

38 Igen szép botanikai képes mű Svájcpolihisztorának, A. Hallemék munkája.

39 A sokoldalú Haller rajzolni is kitűnően tudott, s műveit nagyrészt maga illusztrálta. A XVIII. században divatos műfaj volt a botanikus-kertek nagy leíró katalógusait kiadni. Ezek komoly tudományos munkák voltak, többnyire díszes, illusztrált kiadásokban. A leydeni egyetem botanikus kertjéről H. Boerhaave, a nevesorvosprofesszor, kémikus és botanikus adott ki munkát.

40 Az amszterdami botanikus kert gyógynövényeit mutatja be G. Commélin holland botanikus. A munkát több mint kétszáz tábla díszíti.

41 Kelet-Indiába vándorolt holland orvos volt G. E. Bumph, aki a gyarmatokon konzul és kereskedő lett, de emellett a tudományokkal is foglalkozott. Sok botanikai és zoológiai mővet írt. Herbarium Amboinense c. műve a botanikai díszmunkák közé tartozik.

42 Végül megemlítjük még A. C. Ernsting német orvosbotanikus munkáit

43 és az osztrák flórát bemutató művet.

44

' A zoológiai műveknél két XVII. századi műre is utalunk. Az egyik W. Harveynék, a vérkeringés felfedezőjének egy műve,

45 a másik G. A. Borelli olasz orvos nevezetes műve, a De motu animálium.^ Ez a könyv az élő állatok mozgásával foglalkozik, az izom- és idegműködést tárgyalja. A korabeli orvostudományra, nagy hatást gyakorolt. A XVIII. századi könyvek közül kiemelkednek Ch. Bonnet svájci természettudósnak összes művei.

47 Botanikai művei is voltak, de munkássága fontosabb a zoológia területén. Férgekkel, rovarokkal, lepkékkel és általában a szaporodás kérdésével foglalkozott. A preformáció elméletének lelkes híve volt. A svéd faunát tárgyalja K. Linné műve.

48 Ornitológiai művet kettőt találunk: az egyik J. M. Beckstein német ornitológus és erdész munkája,

49 a másik J. Jonston német orvos és zoológus műve.

50 Utóbbinak még több nagy összefoglaló állattani munkája 415