AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Dezsényi Béla: Gratzer Frauenjournal Österreichs und Hungariens Töchtern gewidmet… Egy XVIII. századi női folyóirat helye az osztrák és a magyar sajtó történetében - Gratzer-Frauenjournal, Oesterreichs und Hungariens Töchtern gewidmet… Die Bedeutung einer Frauenzeitschrift vom XVIII. Jahrhundert für die österreichische und ungarische Pressegeschichte
11. A több című, de azonos folyóirat teljes gyűjteménye tudtommal csak a gráci Steiermärkische Landesbibliothekban van meg. Talán ezért van, hogy a bibliográfiák és sajtótörténetek (1. a köv. jegyzetben) az összes címeket sehol sem említik, összefüggésük és ebből következően a lapnak fél évtizednél hosszabb fennállása eddig tudományos érdeklődést tudtommal nem váltott ki. A Steiermärkische Landesbibliothek könyvtárosainak a szíves és gyors segítségért köszönettel tartozom. 12. A két nyomdász nevét Grác nyomdászattörténetének legújabb áttekintő feldolgozása (Kelbitsch, Friedrich: Graz als Druckerstadt. Ein Querschnitt durch die steierische Druckergeschichte von 1559 bis 1806. Biblos. 1965. 14. évf. 3. sz. 123—131.1.) nem említi. Wurzbach lexikonjában sem a nyomdászok, sem Hoff nem szerepelnek. 13. Felsorolásuk Kurt Strasser modern feldolgozásában (Die Wiener Presse in der josephinischenZeit. Wien 1962.115—116., 141—142.1.) Arégebbi osztrák sajtótörténetek (Winckler Johann: Die periodische Presse Österreichs. Wien 1875. 39—49.1. Zenker, E[rnst] Vpktor]: Geschichte der Wiener Journalistik von den Anfängen bis zum Jahre 1848. Wien-Leipzig 1892. 77., 143. 154. 1.) ennél több címet sorolnak fel, de adataikat másodkézből veszik, többnyire egyetlen említés alapján, s ezért Strasser kritikáját kell elfogadnunk, aki szerint ezeknek a létezése nem bizonyítható, illetve nem ausztriai, hanem németországi kiadványok voltak. De Strasser sem kizárólag autopszia alapján dolgozott, mert a bécsi hírlapgyűjtemények hiányosak; más helyen rámutattunk, hogy a Bécsben megjelent XVIII. századi magyar lapok sincsenek meg hiánytalanul az ottani Nemzeti Könyvtárban. V. ö. Magy. Könyvszle. 1966. 1. sz. Egyébként Strasser (éppúgy, mint Zenker) csak a bécsi sajtóval foglalkozott. A gráci női újságot az osztrák források közül csak Winckler említi, de csak legelső címén. 14. Weill, Georges: Le journal. Paris 1934. 35—40, 65—71, 103—105. 1. Ledre, Charles Histoire de la presse. Paris (1958), 78. 1. Dezsényi Béla: Egyetemes sajtótörténet. II. Budapest 1960, Magyar Üjságírók Orsz. Szövetsége. Jegyzet. 3. 1. Az orosz sajtóról: Isztorija ruszszkoj zsurnalisztika XVIII— XIX vekov. Pod redakciej A. V. Zapadova. 57—84. 1 A lengyel erkölcsi hetilapokról 1. Dezsényi: Az időszaki sajtó története a Dunatáj országaiban. I. h. Németország és Ausztria; Kirchner Joachim: Das deutsche Zeitschriftenwesen I. Teil. Leipzig 1942,157,176., 283—285.1. „Fast alle diese Blättchen waren unbedeutende Eintagserscheinungen, deren bunte Titel wohl noch das Auffälligste und Kurzweiligste von ihnen zu sein scheinen." „Nur wenige heben sich aus der Fülle der platten, moralgetränkten Machwerke heraus." 15. A Magyar Hírmondó az 1794. szept. 30., nov. 11., dec. 2., dec. 26. és dec. 29-i számában írt a Chappe-íéle távíróról (D. Szemző Piroska: A magyar folyóiratillusztráció kezdetei. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. 101—184. 1.), tehát előbb, mint a Frauenjournal. Mégsem valószínű, hogy az utóbbi részletes, külön füzetben megjelent tudósítása átvétel volna: inkább közös forrásra megy vissza mindkettő. A távközlő készülék mindkét helyen közölt ábrája is minden bizonnyal egy francia eredeti utánmetszése. Egyébként D. Szemző id. cikke a Magyar Hírmondó hírforrásául szolgáló külföldi lapok között Gratzer Frauenzeitungot is említ, amely bizonyára a Frauenjournal, vagy annak egyik korábbi címváltozata. A Magyar Hírmondó forradalmi híreiről, a jakobinus mozgalommal való összefüggéseiről és a kérdés újabb irodalmáról 1. még Kókay György: A bécsi Magyar Hírmondó. 1784—1803. Az Orsz. Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1957. 164—192.1. "Gratzer Frauenjournal, Oesterreichs und Hungariens Töchtern gewidmet..." Die Bedeutung einer Frauenzeitschrift vom XVIII. Jahrhundert j€r die österreichische und ungarische Pressegeschichte B. DEZSÉNYI Mit der Büchersammlung des Rokokodichters Sándor Kisfaludy gelangten drei Bände einer Zeitschrift in den Besitz der Nationalbibliothek Széchényi in Budapest. Sie enthalten drei Vierteljahrsbände, insgesamt 39 Nummern. Der Umschlagtitel lautet: Gratzer Frauen406
