AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Dezsényi Béla: Gratzer Frauenjournal Österreichs und Hungariens Töchtern gewidmet… Egy XVIII. századi női folyóirat helye az osztrák és a magyar sajtó történetében

für und über die Frauenzimmer (1782—1783, szerkesztője a magyar sajtó történetéből is ismert besúgó és röpiratíró Hoffmann Lipót Alajos!); Merkur für Damen (1783—1784), Journal für Frauenzimmer (1784), Für Österreichs Töchter (1785), Blatt für Frauenzimmer (1789).

13 A bécsi női lapok kivétel nélkül rövidebb életűek az 1792-től 1797-ig makacs kitartással megjelent grácinál. És ennek nem kell szégyelnie magát a „világszínvonal" szempontjából sem, legalábbis ami a tartós fennállást illeti. Az első női lapok más, Ausztriánál nyugatabbra eső országokban is a XVIII. századnak, közelebbről a felvilágosodás korának jellegzetes termékei. A XVII. század a politikai hírlapok, a XVIII. század a folyóiratok bölcsőkora. Az első folyóirat a Párizsban megjelent Journal des Scavants (1665-től) már egy egészen napjainkig élő folyóirattípus: a tudományos sajtó őse. A nála néhány évvel fiatalabb második francia folyóirat, a Mercure Galant (1672-től) címe már magában foglalja programját és az általa képviselt laptípus jövőjét. Es kétségtelen, hogy már női közönségre is számított sokszor érzelmes, sokszor szellemes, mindig szórakoztató híreivel. Legtöbbször címükben is hirdették a kedélyes, főleg nőknek szóló, „bizalmas" közleményeket, fecsegő mende-mondákat, de amellett a korai felvilágosodás sok részletgondolatát is kínáló, fontos koreszméket propagáló angol, „essay-journal"-ok, vagy — ahogyan főleg német követőiket nevezték — az „erkölcsi hetilapok". (Moralische Wochenschriften.) Mert az angol példa nyomán ez a folyóiratfajta átterjed a kontinens országaira is és szorgosan szaporodik. Első angol képviselői a Steele és Addison-féle Tatler (1709) és Spectator (1711), a franciáknál Prévost abbé és mások folyóiratai (Le Spectateur Francais, Le Pour et le Contre stb.) Németországban előbb a hamburgi Patriot (1724), majd a német felvilágosodás irodalmi vitáit elindító Gottsched-féle Die Vernünftigen Tadlerinnen (1725). Utánuk hosszú sor, amelyet méltóképpen zár be a Wieland-féle Teutscher Merkur (1773). 1766 és 1790 között Németországban összesen 2191 új folyóirat indult, ezek közül 718 a hetvenes, 1225 a nyolcvanas években. Ezek közül 742 tartozik a „szórakoztató" lapok csoportjába, amelyek túlnyomóan „erkölcsi hetilap" jellegűek. Az utóbbiak közül 89 indult 1766-1779, 266 1770 és 1780 és 387 1880 és 1890 között. Az erkölcsi hetilapnak megfelelő típust töltik meg új tartalommal az egyre szatírikusabb, élesebben társadalmat bíráló hangot megütő orosz folyóiratok, amelyek ellen maga Katalin cárnő lép fel — de nem csak börtönnel és cenzúrával, hanem folyóiratok alapításával is. Hiszen az uralkodónő is a felvilágosodás hívének tartja magát. A vegyes tartalmú hetilapdivat Magyarországra is eljut: Pozsonyban Windisch Károly Gottlieb indít &Pressburger Zeitung melléklete képpen felvilágosult hetilapokat az 1780-as évek végén és az 1790-es évek elején (Ungrisches Magazin stb.) Lengyelországban Lorentz Mitzier, Gottsched barátja adott ki német és lengyel nyelvű folyóiratokat. (Warschauer Bibliothek, Wiadomoéci Ekonomiczne i Uczone.) De a szorosan vett női lapok, azok, amelyek nem csak közönséget kerestek a nők körében, hanem kizárólag nőkhöz akartak szólni, mégpedig nőket érdeklő, a nők fejlődését, nevelését, érvényesülését is megpendítő témákról — és amelyeknek végül sokszor már írói is nők voltak — akkor indultak, amikor a felvilágosodás ősfolyóiratai szakok és témák szerint kezdtek megoszolni: az egységes tudományos folyóirat helyett megjelentek külön az egyes tudományszakok közlönyei — az egységes erkölcsi, társadalmi—szórakoztató hetilap pedig irodalmi, színházi, 402