AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése az 1965—1966. években

kezdeményezésére, iniciatívái alapján hozzáfogott a KMK az ifjúság könyvtári foglalkoztatásának módszertani kérdéseihez. A ráfordított energia elégtelensége, a társadalmunkban meglevő igények fokozódása egyelőre ellentmondásban állnak, e munka igazi kibontakozása a jövő években várható. Az elmúlt két év a módszertani munkát néhány területen jelentős mértékben gazdagította. Űj vonás, hogy a könyvtári belső munka egészét a gazdaságosság és a hatékonyság szempontjából vizsgálják. Kalkulációs számítások, hatékonysági vizsgálatok folytak megyei könyvtárakban. A racionalizálási törekvések és munkaelemzések már eddig is jelentős eredményeket hoztak a kölcsönzés technikájának egyszerűsítése, gyorsítása terén. Kutatómunka kezdődött a létszámnormák minden könyvtártípusra vonatkozó egységes rendszerének kidolgozására. E vizsgálódásokra elsősorban a járási könyvtárak egy részének fejlődésében mutatkozó stagnálás, másrészt egyes megyékben a megyei és járási könyvtárak személyi ellátottságában mutatkozó, a járási könyvtárakra kedvezőtlen arány adott okot. A KMK módszertani munkájából eddig szinte teljesen hiányzott a korszerű igénykutatás, olvasásvizsgálat. Ez a két év e téren is jelentős fordulatot hozott. Az olvasás vizsgálatok módszertanának kialakításával együtt ,,Ezer falusi lakos és a könyv" címmel megjelent az első nagyobb számú olvasásszociológiai tanulmányunk. Itt kell hangsúlyoznunk, hogy központunkban az erre fordított energia nagyon kevés. Nem áll arányban sem a szükséglettel, sem a szocialista országok módszertani központjainak — különösen Lengyelországnak — erre fordított munkájával. Sajnálatos módon el kellett halasztani egy rendkívüli jelentőségű munkatervi feladat teljesítését, anyagi fedezet hiányában: nem kerülhetett sor az ezer bejáró munkás művelődési viszonyait feltáró könyvtár-szociológiai vizsgálatra. Ugyancsak új munkafeladatként dolgozta ki a KMK a tárgyszókatalógus irányelveit, valamint egy kísérleti indexet. Közművelődési könyvtári gyakorlatunkban a tárgyszókatalógus szinte ismeretlen. Az eddigi kísérletek arra biztatnak, hogy ezt a katalógustípust éppen a közművelődési könyvtárakban erőteljesen fejleszteni kell. Mind létszámban, mind a ráfordított kiadások tekintetében a közművelődési területen változatlanul a könyvtárak állományfejlesztésének irányítása teszi ki a legnagyobb méretű munkát. Az Új Könyvek sokezer példányos, kéthetenkénti megjelentetése jelentős segítség a könyvtáraknak. Nyomdában van a kis könyvtárak „mintakatalógusa", az annotált törzsanyagjegyzék. Uj vonása a munkának az operatív segítségnyújtás a közvetlenül felhasználható propagandaanyagok rendelkezésre bocsátása az Eseménynaptár révén. Meg kell emlékeznünk az ajánló bibliográfiák terén végzett munkálatokról. Elkészült az ajánló bibliográfia ötéves terve, ennek nyomán egyes megyei könyvtárakban fellendült az igényes bibliográfiai tevékenység, a bibliográfiákat összehangolt terv szerint szerkesztik. A régebben megnyilvánuló bántó párhuzamosságokat sikerült kiküszöbölni, jelentősen csökkenteni a formális, kevésbé hasznos bibliográfiák megjelenését, egyben a megyei könyvtárakban készült és országos terjesztésre is alkalmas bibliográfiák központi kiadásáról is gondoskodni lehetett. 32