AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás
3. A többespéldányok együttes megoszlása szak- és nyelvcsoportok szerint (ld. V. táblázat) V. ö. II. táblázattal A szakok és nyelvek szerinti megoszlás együttes vizsgálata tárhatja fel részletekbe menően a legtöbb összefüggést a szerzeményezés szerkezetének alakulásában. A társadalomtudományi szak, amely mind szerzeményezésben, mind állományban a legmagasabb arányszámot képviseli, az érdeklődésben még nagyobb szerepet játszik: 3 kutató közül 2 társadalomtudományi művet keres 16. E szakcsoportban a többespéldány emelkedése a különböző nyelvű műveknél szinte teljesen azonos arányban történik (kb. 3,0%), s ez jó bizonyítéka annak, hogy a szerzeményezés igyekszik a kutatói igényeket hajlékonyan követni. A nyelvi megoszlás eltolódásait figyelve szembetűnik, hogy a szláv és az angol nyelvek térfoglalása nem a vezető német, hanem a román nyelvek rovására ment végbe (szláv: 6,8%-os, angol: 3,5%-os emelkedés; román nyelvek: 10,2%-os, német: 0,5%-os csökkenés). Ez az eltolódás azonban nem hozta magával még a német és az angol nyelvű művek kiegyenlítődését, amely kimutatható a szerzeményezés területén (ÁKV 1959: angol 42,4%, német 39,8% ) 17 . A szláv nyelvekre vonatkozó adatok egybevetése a szerzeményezés és az érdeklődés bizonyos tényeivel, a kutatói igények kielégítetlenségére utal. A szláv nyelvű művek között kevesebb társadalomtudományi művet találunk, mint a többi nyelvnél. (A társadalomtudományi művek aránya az egyes nyelveken belül: angolnál 46,6%, franciánál 54,4%, de a szláv nyelveknél csak 37,5%.) Ezt a különbséget a társadalomtudományi művek területén a szláv anyag rovására a nyugatival szemben a szerzeményezés is kimutatja. Az OGyJ egy adata szerint a kurrens társadalomtudományi anyagnak mindössze negyedrésze szláv nyelvű munka. A nyugati nyelvek ilyen arányát a tudományos publikációk tényleges aránya magyarázza, valamint az a tény, hogy katalógusunkban a nemzetközi szervezetek kiadványait, amelyek többnyire angol és francia nyelven jelennek meg, ezeken a nyelveken tartjuk nyilván, abban az esetben is, ha a kiadvány esetleg többnyelvű. Az egyéb nyelvek kiugró egyespéldány arányát (91,0%-a II. tábl. alapján) az itt nyilvántartott latin és görög nyelvű művek indokolják. Az egyes szakok között második helyen állnak a természettudományok(Yl ,^%). Ez a szak szolgálhat például az angol nyelvterület megnövekedett jelentőségére a tudományos információcserében. Különösen szembetűnik ez, ha a második tárgyidőszak adatait tanulmányozzuk. Kimutatható a természettudományi művek magas angol aránya (1961 után: 38,4%) és ezen az alcsoporton belül a sok többespéldány (31,3%). A természettudományi művek aránya általában is magasabb a kurrensen beszerzett anyagban, mint a KKK állományában, de ez fokozottan érvényes az angol nyelvű művekre. Az ELTE hálózatban eléri az összes természettudományi művek kétharmadát 18 . Az OGyJ idézett statisztikája is 45,2%-ot mutat ki. E sok példányt megmagyarázza, hogy az egyetemi hálózatban sok kari könyvtárnak van részben azonos gyűjtőköre. A megnövekedett érdeklődésre azt az adatot hozhatjuk fel, hogy a KKK-hoz érkező kérések 46,6%-a vonatkozott angol nyelvű természettudományos művekre 19 . A szláv nyelvek e szakon belül is előretörtek mind nyelvi arányok szerint (6,9%-ról 13,4%-ra), mind a többespéldányok vonatkozásában (32,6%-ról 46,0%324
