AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

a megsértése csak a dolgozók erkölcsi felelősségét vonja maga után, amelynek egyetlen szankciója a társadalomnak, közelebbről a munkakollektíva dolgozóinak erkölcsi helytelenítése. Az ilyen erkölcsi rosszallást előidéző magatartás a munkaviszony keretén belül a legkülönbözőbb formákban jelentkezhetik, minthogy a dolgozókat munkaviszonyukkal kapcsolatosan számos, jogilag nem szabályozott és nem is értékelt erkölcsi kötelezettség terheli. Erkölcsi kötelezettsége például minden dolgozónak, hogy önmagát állandóan továbbképezze, művelje, s ezáltal munkájának minőségét javítsa, eredményességét fokozza. Az önművelés különös jelentőségét a könyvtári szolgálatban felesleges hangsúlyozni. Nyilvánvalóan terheli a dolgozókat munkájuk végzésében olyan gondossági kötelezettség, a lelkiismeretes munkavégzés kötelessége, amit már nem lehet a szakmai előírásokba belefoglalni, s amire a konkrét főnöki utasítások sem terjedhetnek ki. Erkölcsi kötelesség a bevált munkamódszerek átadása, a többi dolgozó munkájának elősegítése, támogatása is. Es erkölcsi kötelessége minden dolgozónak az, hogy munkaviszonyán kívül is mindenkori munkaviszonyához méltó magatartást tanúsítson. Ennek a kötelességnek a megszegése — mint arról már szó volt — súlyosabb esetekben fegyelmi jogi megítélés alá is esik. (Mt. 110 § 1. bek.) A főnököket, a vezető állású dolgozókat az általános munkaerkölcsi szabályokon túlmenően még különleges „főnöki" kötelezettségek is terhelik. Ilyen külöleges erkölcsi kötelezettségek jelentkezhetnek például a dolgozók alkalmazásánál és elbocsátásánál, a jutalmak elosztásánál, az előléptetéseknél, az illetmények megállapításánál, a fegyelmi jogkör gyakorlásánál, és általában a főnöki jogkörbe tartozó nagyobb felelősséggel járó és nagyobb felelősségtudatot igénylő ténykedéseknél, intézkedéseknél. A kollektíva munkája szempontjából komoly jelentősége van annak, hogy ezek a jogilag nem szabályozott, de erkölcsileg értékelt és érvényes kötelességek milyen mértékben érvényesülnek a dolgozók, főnökök és beosztottak munkájában. Nem csekély mértékben ezektől is függ a kollektíva munkájának zavartalansága és eredményessége. Ezért láttuk indokoltnak a szolgálati felelősség kategóriái közé a jogi felelősségi formák mellett felvenni az erkölcsi felelősséget is. Irodalom Deák László: A fegyelmi felelősség új szabályairól. = Magyar Jog. 1965. 2. sz. 79—84. 1. Kertész István: A fegyelmi felelősség alapkérdései a munkajogban. Bp. 1964. Miholics Tivadar: A dolgozók anyagi felelősségének új szabályozása. = Magyar Jog. 1965. 2. sz. 79—84. 1. Nagy László: Anyagi felelősség a munkaviszony keretében okozott károkért. Bp. 1964. Nigriny Elemér: A dolgozók anyagi felelősségének néhány kérdése. Magyar Jog. 1965. 3. sz. 129—132.1. Szabó Imre: Demokrácia és felelősség. = Társ. Szle. 1966. 1. sz. 20—29. 1. Takács József: Polgári törvénykönyvünk és a könyvtárak. = Könyvtáros. 1959. 11. sz. 825.1 ,12. sz. 889. 1., 1960. 2. sz. 102. 1., 3. sz. 174. 1. Takács József: kisebb közlemények a Könyvtáros 1962., 1963. és 1965. évfolyamának „Kérdezz—felelek" rovatában. 313