AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

nem kereskedelmi értelemben vett raktár, és az olvasószolgálat nem önkiszolgáló bolt, még akkor sem, ha szabadpolcos. A könyvtár rendeltetésszerű működése és használata nem teszi lehetővé a könyvtáros számára, hogy a gondjaira bízott könyvtári állományt ugyanolyan közvetlen ellenőrzése alatt tartsa, mint a kereskedelmi dolgozó a reá bízott árut. Éppen ezért a könyvtárosok anyagi felősségének elbírálásánál semmiképpen sem volna indokolt a vétkességi felelősség elvétől és rendszerétől való eltérés. A vétkességi rendszerben viszont elismert hiányról, mint a felelősséget kizáró tényezőről, nem lehet szó, mert ez a társadalmi tulajdon védelméhez fűződő elsőrendű érdekeket veszélyeztetné. Az a körülmény tehát, hogy egy konkrét esetben a könyvtári állomány hiánya nem haladja meg a tapasztalat szerint a könyvtári használat folytán az állományban rendszerint mutatkozó és könyvtártípusonként hozzávetőlegesen előre is meghatározható veszteség mértékét, önmagában véve nem zárhatja ki a könyvtáros anyagi felelősségének megállapítását. A könyvtáros vétkességének vizsgálatánál azonban döntő jelentőségű lehet. A könyvtári dolgozók munkajogi anyagi felelősségével kapcsolatosan röviden említést kell tenni arról a polgári jogi felelősségről is, amely a könyvtári dolgozót munkaköréből kifolyólag nem a könyvtárral, mint munkaadóval szemben, hanem esetleg a könyvtáron kívül álló harmadik személyekkel, az olvasókkal szemben terheli. Ebben a vonatkozásban a Polgári Törvénykönyv a következő általános jellegű szabályozást tartalmazza: „Ha alkalmazott munkakörében vagy hatáskörében harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Ha az alkalmazott a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, az alkalmazott a munkáltatóval egyetemlegesen felelős". (Ptk. 348. § 1. bek.) Eszerint tehát a könyvtár alkalmazottai által az olvasónak okozott kárért általában a könyvtár felelős, ha a kárt a dolgozó munkakörén belül okozta. A könyvtárral együtt, egyetemlegesen felel azonban az ilyen kárért a könyvtári dolgozó is, ha azt szándékos bűncselekménnyel okozta. A szándékosan kárt okozó alkalmazott egyébként — mint arról az előbbiekben már szó volt — a munkajog szabályai szerint is teljes anyagi felelősséggel tartozik. A nem szándékos károkozás eseteiben, a dolgozó és a munkáltató viszonyában a munkajogi korlátozott felelősség szabályai érvényesek. Ilyen kártérítési követelések a könyvtári szolgálatban leginkább a ruhatárban elveszett tárgyakkal kapcsolatosan jelentkezhetnek. A ruhatári felelősség kérdését a Polgári Törvénykönyv külön is szabályozza, mint a letéti szerződés egy különleges esetét (Ptk. 471. §). Ez a felelősség csak azokra a tárgyakra terjed ki, amiket az olvasók a könyvtárba rendszerint magukkal szoktak vinni: ruházati tárgyak, esernyők, irattáskák stb. De nem felel a könyvtár a kabátzsebben vagy az irattáskában levő értéktárgyakért. Egyébként a kártérítési kötelezettség a könyvtárakat mint költségvetési szerveket a költségvetést meghaladó mértékben is terheli. Az eddigiekben igyekeztünk röviden vázolni a szolgálati felelősségnek, s elsősorban a könyvtári szolgálatban érvényesülő felelősségnek jogilag szabályozott különböző formáit. Fejtegetéseink elején már utaltunk ezeknek a jogi felelősségi formáknak közös erkölcsi alapjára, a társadalomnak a jogi szabályozásban megnyilvánuló erkölcsi meggyőződésére. Utaltunk ugyanakkor azoknak az erkölcsi szabályoknak a jelentőségére is a dolgozók munkaviszonyában, amelyeknek megsértéséhez a jog nem fűz joghátrányokat. Ezeknek a munkaerkölcsi szabályoknak 312