AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

munkajogi szabályok értelmében a könyvtárosok felelősségét a könyvtári állományban bekövetkezett hiányokért a Munka Törvénykönyve azon rendelkezései szerint kell elbírálni, amelyek a dolgozóknak a munkaviszonyból eredő kötelezettségük megszegésével vétkesen okozott kárért való felelősségét szabályozzák. A könyvtári dolgozót tehát az állományban bekövetkezett hiányért anyagi felelősség csak akkor teheli, ha ezt a hiányt jogellenes és vétkes magatartásával ő okozta. Tehát, ha megállapítható, hogy az állomány gondozásával, felügyeletével, ellenőrzésével vagy kezelésével kapcsolatos feladatainak végzése során szabályellenesen vagy a kapott utasítások ellenére járt el (nem gondoskodott a könyveknek egyébként rendelkezésre álló zárt helyen tartásáról, felügyelet nélkül hagyta az olvasótermet vagy a szabadpolcos kölcsönzőt, elmulasztotta a kölcsönadott könyvek visszaadásának szorgalmazását, a kölcsönzés során elveszett művek pótlására vagy megfelelő kártérítésre irányuló intézkedések megtételét stb.), magatartásában vétkesség — szándékosság vagy gondatlanság — terheli, tehát az neki felróható (nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt), és a hiány az ő jogellenes, vétkes magatartása folytán következett be. A vétkességet vele szemben bizonyítani kell. Ha pedig a kár létrejöttében maga a könyvtár vagy a fenntartó szerv is közrehatott (például a megőrzés lehetőségének tárgyi és személyi feltételeit — zárható helyiség, ellenőrzött kijárat stb. — nem biztosította), a könyvtáros már eleve nem vonható felelősségre azért a kárért, ami a könyvtár, illetve a fenntartó szerv hibájának, mulasztásának, helytelen intézkedésének következtében keletkezett. A dolgozó kötelességszegése egyébként — a fegyelmi felelősség eseteihez hasonlóan — egyaránt állhat az intézkedési és az ellenőrzési kötelesség megszegésében. Ha ugyanazt a kárt több dolgozó vétkes magatartása idézte elő, akár intézkedési, akár ellenőrzési kötelességének megszegésével, az anyagi felelősség vétkességük arányában terheli őket. Az egyes dolgozók felelősségének mértékét a Munka Törvénykönyvének már ismertetett rendelkezései szabályozzák. Ezzel kapcsolatosan most ismételten rá kell mutatnunk arra, hogy ha a kár a foglalkozási szabályok súlyos megsértéséből származott, tehát például annak következtében állott elő, hogy a kölcsönzéssel megbízott könyvtáros sorozatosan megszegte, illetve nem alkalmazta a kölcsönzési szabályokat, a vétkes könyvtáros a kárért — az általános szabálytól eltérően — havi átlagkeresetének 50%-a erejéig felel akkor is, ha csak gondatlanság terheli. Szándékos károkozás esetében — az általános szabálynak megfelelően — a könyvtáros is a teljes kárért felelős. A könyvtárosok felelősségére vonatkozóan eddig előadottak kiegészítéseképpen szükségesnek látjuk annak a hangsúlyozását, hogy az objektív felelősségre vonatkozó szabályok alapján — a Munka Törvénykönyvének meghatározása szerint: vétkességre tekintet nélkül — a könyvtári állományban bekövetkezett hiányokért a könyvtárost felelősségre vonni nem lehet. A könyvtárak esetében nem állnak fenn azok a körülmények — állandó őrizetben tartás, kizárólagos használat, illetve kezelés — amelyeket a Munka Törvénykönyve a szigorúbb felelősségi szabályok alkalmazásának feltételéül megjelöl. De nem alkalmazhatók a könyvtári állományban keletkezett hiányok esetében azok a már említett külön rendelkezések sem, amelyek a raktári dolgozóknak (illetve a kereskedelmi dolgozóknak) a leltárhiányért fennálló anyagi felelősségét szabályozzák (98/1952. MT sz. rendelet a raktárakban és a kereskedelmi üzletekben dolgozók anyagi felelősségéről; 58/1958. Korm. sz. rendelet a kereskedelmi 310