AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Németh Mária: Hírlapok mikrofilmezése
viszont figyelembe kell venni a más könyvtárakban folyó munkát is, hogy párhuzamosan és feleslegesen ne dolgozzunk. Mint már az előzőekben is hangsúlyoztuk, mikrofilmezési feladatunkat országos jelentőségűnek tartjuk. Ennek következménye nemcsak a felvételre kerülő anyag kiválasztását befolyásolja, hanem azt is kötelezővé teszi számunkra, hogy ne csak a saját gyűjteményünkben meglevő — gyakran rongált és hiányos — példányokat fényképezzük, hanem a filmezés során próbáljunk az adott címekből bibliográfiailag teljes sorozatokat összeállítani. Tehát az OSZK-ban hiányzó köteteket más könyvtáraktól meg kell szerezni és azokat a saját anyagunkkal együtt reprodukálni. De ugyanezt kell tennünk akkor is, ha saját köteteink akár a régebbi javítások, vagy túl szoros kötések következtében nem alkalmasak felvételre. Ezen a módon nemcsak a nemzeti könyvtár sorozatait egészítjük ki, hanem biztosítjuk a bibliográfiailag teljes kiadványok átadását az utókor számára. Utalni kell itt még arra is, hogy a pótlás munkája a nemzeti könyvtár állományából teljesen hiányzó címek megszerzését is jelentheti. Jelenleg ez elsősorban a később említendő csereegyezmények segítségével, vagy mikrofilmek megvásárlása útján (pl. amerikai magyar hírlapok) realizálódik. A külföldi analógiák tanulmányozása, de saját tapasztalataink is azt bizonyították, hogy az előző pontban vázolt alapon csak akkor végezhetünk hatásos munkát, ha rendelkezésünkre áll egy központi hírlap katalógus, amely a címek országos lelőhelyeit, állományát és ezáltal a példányszámát is feltárja. Sajnos, ez a segédeszköz ma még csak nagyon csekély anyagra vonatkozik. Nem tartalmaz egyebet, mint az OSZK hírlaptári használatában leggyakrabban előforduló, kb. 60 központi, országos jellegű hírlapnak budapesti lelőhelyeit és az állományok felsorolását. Pillanatnyi munkánkhoz ugyan elegendő ez a felmérés — annál is inkább, mert a központi hírlapok sorozatai elsősorban a fővárosban lelhetők fel —, de már most is megnyugtatóbb lenne, ha a vidéken, vagy esetleg nem is könyvtári intézményekben rejtőző hírlapokról tudomással bírnánk és azok épebb állapotban megmaradt egységeit a filmezésnél felhasználhatnánk. Amint viszont előrehaladunk munkánkban és a jelenlegi szűk területről kilépünk, megbénulunk, ha még akkorra sem készül el ez az alapvető kimutatás. Ezért mindent el kell követnünk, hogy az országos központi hírlap katalógust felállíthassuk. Talán nem felesleges itt néhány szót szólni az előkészítő munkák többi részéről is. A kiegészítések megszerzése után ui. ennek még egy kevéssé mutatós, de sok időt és nagy gondosságot igénylő fázisa következik, amely döntő jelentőségű a mikrofilm végleges formájának kialakításához. Ez a felvételre kerülő kötetek teljes átlapozását jelenti oly módon, hogy a könyvtáros mindig a rendelkezésre álló legszebb példányt, illetve annak megfelelő részét jelölje ki a mikrofilmezés céljára. Figyel minden hibára, csonkításra, olvashatatlan javításra, túl szoros kötésre és igyekszik a példányok „összekártyázásával" megfelelő egészet létrehozni. E munkával párhuzamosan megjelöli azokat a lapokat is, amelyeket a felvétel előtt a restaurátornak még ki kell javítania. Ezen átnézés eredményeként elkészíti az anyag címleírását és a legrészletesebb kimutatásban közli az állományadatokat is. A pontos előzéklappal ellátott kötet a kellő javítás elvégzése után most már átmehet a Mikrofümtárba,, ahol a megfelelő előzéklappal és a külföldön is használt útmutató jelekkel (pl. a esonkaság jelzése) kerül felvételre. A hírlapok fényképezésére Rekordak-gép áll ren19 Évkönyv 289