AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Németh Mária: Hírlapok mikrofilmezése

viszont figyelembe kell venni a más könyvtárakban folyó munkát is, hogy párhu­zamosan és feleslegesen ne dolgozzunk. Mint már az előzőekben is hangsúlyoztuk, mikrofilmezési feladatunkat or­szágos jelentőségűnek tartjuk. Ennek következménye nemcsak a felvételre kerülő anyag kiválasztását befolyásolja, hanem azt is kötelezővé teszi számunkra, hogy ne csak a saját gyűjteményünkben meglevő — gyakran rongált és hiányos — pél­dányokat fényképezzük, hanem a filmezés során próbáljunk az adott címekből bibliográfiailag teljes sorozatokat összeállítani. Tehát az OSZK-ban hiányzó kö­teteket más könyvtáraktól meg kell szerezni és azokat a saját anyagunkkal együtt reprodukálni. De ugyanezt kell tennünk akkor is, ha saját köteteink akár a régebbi javítások, vagy túl szoros kötések következtében nem alkalmasak felvételre. Ezen a módon nemcsak a nemzeti könyvtár sorozatait egészítjük ki, hanem biztosítjuk a bibliográfiailag teljes kiadványok átadását az utókor számára. Utalni kell itt még arra is, hogy a pótlás munkája a nemzeti könyvtár állo­mányából teljesen hiányzó címek megszerzését is jelentheti. Jelenleg ez elsősor­ban a később említendő csereegyezmények segítségével, vagy mikrofilmek meg­vásárlása útján (pl. amerikai magyar hírlapok) realizálódik. A külföldi analógiák tanulmányozása, de saját tapasztalataink is azt bizo­nyították, hogy az előző pontban vázolt alapon csak akkor végezhetünk hatásos munkát, ha rendelkezésünkre áll egy központi hírlap katalógus, amely a címek országos lelőhelyeit, állományát és ezáltal a példányszámát is feltárja. Sajnos, ez a segédeszköz ma még csak nagyon csekély anyagra vonatkozik. Nem tartalmaz egyebet, mint az OSZK hírlaptári használatában leggyakrabban előforduló, kb. 60 központi, országos jellegű hírlapnak budapesti lelőhelyeit és az állományok fel­sorolását. Pillanatnyi munkánkhoz ugyan elegendő ez a felmérés — annál is in­kább, mert a központi hírlapok sorozatai elsősorban a fővárosban lelhetők fel —, de már most is megnyugtatóbb lenne, ha a vidéken, vagy esetleg nem is könyv­tári intézményekben rejtőző hírlapokról tudomással bírnánk és azok épebb álla­potban megmaradt egységeit a filmezésnél felhasználhatnánk. Amint viszont előre­haladunk munkánkban és a jelenlegi szűk területről kilépünk, megbénulunk, ha még akkorra sem készül el ez az alapvető kimutatás. Ezért mindent el kell követ­nünk, hogy az országos központi hírlap katalógust felállíthassuk. Talán nem felesleges itt néhány szót szólni az előkészítő munkák többi ré­széről is. A kiegészítések megszerzése után ui. ennek még egy kevéssé mutatós, de sok időt és nagy gondosságot igénylő fázisa következik, amely döntő jelentőségű a mikrofilm végleges formájának kialakításához. Ez a felvételre kerülő kötetek teljes átlapozását jelenti oly módon, hogy a könyvtáros mindig a rendelkezésre álló legszebb példányt, illetve annak meg­felelő részét jelölje ki a mikrofilmezés céljára. Figyel minden hibára, csonkításra, olvashatatlan javításra, túl szoros kötésre és igyekszik a példányok „összekár­tyázásával" megfelelő egészet létrehozni. E munkával párhuzamosan megjelöli azokat a lapokat is, amelyeket a felvétel előtt a restaurátornak még ki kell javí­tania. Ezen átnézés eredményeként elkészíti az anyag címleírását és a legrészle­tesebb kimutatásban közli az állományadatokat is. A pontos előzéklappal ellá­tott kötet a kellő javítás elvégzése után most már átmehet a Mikrofümtárba,, ahol a megfelelő előzéklappal és a külföldön is használt útmutató jelekkel (pl. a eson­kaság jelzése) kerül felvételre. A hírlapok fényképezésére Rekordak-gép áll ren­19 Évkönyv 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom