AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára - Die Theatergeschichtliche Sammlung der Széchényi Nationalbibliothek

Könyvtári Értesítő. 11. évf. 2—3. sz.) Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház levéltára.^ Levéltári Közi. 1938. 186.1. 72. Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. Bp. 1938. II. köt. 73. Nagy Zoltán: A lithográfia története a XIX. században. Bp. 1934. Bedő Rudolf: Feljegyzések Barabás Miklós színészarcképeiről.=Színháztört. Ért. 1954. 207—209. 1. Cenner Mihály: Magyar színészportrék I—

II. Bp. 1963—1966. 74. Staud: Források III. 14. 1. 75. 480/1947. OSZK irattár. — 241/1948. OSZK irattár. 76. Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok. Bp. 1959. 30. 1. 77. 291/1949. OSZK irattár. 78. Valkó Arisztid: Haydn magyarországi működése a levéltári akták tükrében. I. Zenetudományi tanulmányok. VI. Bp. 1957. — U. a.: Haydn magyarországi működése a levéltári akták tükrében. II. Zenetudományi tanulmányok. VIII. Bp. 1960. 79. Haydn emlékére. Zenetudományi tanulmányok. VIII. Bp. 1960. 80. Horányi i. m. 81. Berezeli A. Károlyné: A Vígszínház műsora. Bp. 1960. (Színháztörténeti füzetek 33.) 82. Cenner Mihály: Magyar színészportrék. Bp. 1966. II. 15. 1. 83. Az osztályok közötti profilírozás kérdését az 1952. február 23-i osztályvezetői értekezlet döntötte el. 84. Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története 1812-ig. Bp. 1914. (Német philologiai dolgozatok XII.) — U. a.: A pesti és budai német színészet története 1812—1847-ig Bp. 1923. 85. Berezeli Károlyné: A Népszínház könyvtára. Bp. 1959. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1958. 369—378. 1. 86. Berezeli Károlyné: A Népszínház műsora. Bp. 1958. (Színháztörténeti füzetek 20.) 87. Pukánszkyné Kádár Jolán: Krecsányi Ignác hagyatéka a Nemzeti Múzeum Könyvtárában. = Magy. Könyvszle. 1925. 81. 1. 88. Horányi i. m. 89. Nagy Adorján: Színpad és beszéd. Válogatta: Belia György. Bp. 1964. 90. J. Hajdú Helga: A Kézirattár állományának gyarapodása a felszabadulás óta. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. 108—126. 1. —Papp Ivánné: Ujabb színészettörténeti vonatkozású levelek a kézirattárban. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961/1962. 253—268. 1. Dezsényi Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1957. 84—107.1. Vécsey Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményének fejlődése az elmúlt tizenöt évben. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1958. 80—97. 1. 91. Horányi Mátyás: A színháztörténeti képanyag katalogizálásának kérdéséhez. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1957. 301—306. 1. Die Theater geschichtliche Sammlung der Nationalbibliothek Széchényi J. PUKÁNSZKY-KÁDÁR—E. BERCZELI - MONORI Die Theatergeschichtliche Sammlung, als eine Sondersammlung der Nationalbibliothek Széchényi, entstand im Jahre 1949. Unsere ersten theaterwissenschaftlichen Materialien stammen aber aus der Gründungszeit der Bibliothek. Bereits in der Hungarica-Bibliothek des Stifters, Ferenc Széchényi, finden wir Schuldramen, auf das heimische fremdsprachige Schauspiel und auf die Anfänge der ungarischen Bühne bezügliches Material; sowohl theoretische Werke, als auch Textbücher. Das handschriftliche und gedruckte theaterwissenschaftliche Material der Bibliothek war so umfangreich, dass sie in dieser Hinsicht unter den ungarischen Büchereien den ersten Platz einnahm. Ausser der Széchényischen Sammlung vermehrte sich das theaterwissenschaftliche Material aus Privatbibliotheken. Die bedeutendste theaterwisschenschaftliche Sammlung besass József Bayer (1851—1919), der erste Geschichtsschreiber des ungarischen Schauspiels. Auch diese Sammlung, wie die von Széchényi, enthielt Handschriften, gedruckte Texte, Ta245