AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára

Tiagyatékok levelezési része a Kézirattárba kerül, a többi rész pedig az egészen személyi vonatkozású emlékekre (kép, színlap, újságkivágat stb.) korlátozódik. a) A színházi szakirodalmon belül is külön gyűjteményként kezeljük a Színháztörténeti Tárban jellegüknél fogva a színházi zsebkönyveket, melyek rendezett, feldolgozott állapotban vannak azóta, mióta a már idézett bibliográfiájuk elkészült. Ez az anyag egy ízben gyarapodott nagyobb mennyiséggel, amikor 1959ben 19 db-ot vettünk Forgách Bélától. Közülük kerültek az alábbi évjáratok a bibliográfiába: Győr 1844, 1845, Kassa 1868, Kolozsvár, 1830, 1842, Székesfehérvár 1853. A többit másodpéldányként, mint egyre ritkább dokumentumot vásároltuk meg. 1961 májusában egy a maga nemében páratlan, s országos viszonylatban is •egészen egyedülálló gyűjtemény került a Színháztörténeti Tárba: a Magyar Amatőr Mágusok Egyesületének könyvtára. A bűvészet tudományát angol, francia és német nyelven tanító 229 könyv, 356 kötetnyi folyóirat, minimális egyesületi iratanyag, kép és plakát alkotja a könyvtár igen töredékesen megmaradt anyagát. b) Színdarabgyűjteményünk már az osztály létrejöttekor több ezer művet tartott nyilván. Ezt 1952-ben a Fővárosi Levéltárból hozzánk került 606 db német nyelvű színmű gazdagította. Az anyag a budai és pesti német színház műsorát megőrző könyvtár, kéziratos és nyomtatott súgópéldányokból áll. Feltárásukat Pukánszkyné Kádár Jolán végezte el, amikor a két német színház történetét feldolgozta.

84 Olasz és német nyelvű XVIII. század végi és XIX. század eleji librettógyűjteményünk 75 darabot számlál, s a már említett Bedő-féle gyűjteményen kívül az Eszterházy-any aggal, 1951-ben a keszthelyi Festettek Könyvtár anyagából, 1953-ban pedig a Belügyminisztériumon és az Országos Könyvtári Központon keresztül jutott el hozzánk. Magyar nyelvű színdarabgyűjteményünk egyik fontos szaporulata 1953-ban volt, amikor Góth Sándor 35 darabból álló MoZ^ere-fordításokat tartalmazó gyűjteményét megvettük. 1954-ben került az osztályra az Operaházból hosszú hányattatás után a Népszínház könyvtára.

85 Ez a gyűjtemény szövegkönyvekből és a hozzájuk tartozó kottaanyagból állott. Felölelte a Népszínház 1875—1908 közé eső működésének műsorát, mely 521 bemutatott, illetve felújított művet jelent. A közel 1000 darabból álló könyvtár rendező- és súgópéldányai szinte kivétel nélkül kéziratosak. A kottaféléket a Zeneműtár kapta, a színművekről pedig osztályunkon készült egy olyan adattár, mely a színház pontos műsorrendjét is feltünteti.

86 A szövegkönyvek némelyikének értékét autográf volta emeli: Bérezik Árpád: Veteránok 1886, JókaiMóv: Bolondok grófja 1887. Hevesi Sándor rendezője volt a Népszínház-Vígoperának fennállása egyetlen esztendejében. Szemere György nyitódarabja, a Bolond Istók (1907), Csiky Gergely Nagymama c. vígjátékának zenés változata (1908) őrzi rendezői kéznyomát. 1958-ban kaptuk meg a Nemzeti Színháztól Krecsanyi Ignác buda — temesvári színigazgató színházi könyvtárának 1207 darabból álló gyűjteményét. Kottaanyaga ennek a könyvtárnak is a Zeneműtárba került. Ezzel a könyvtárral teljesebbé vált Krecsanyi Ignác hagyatéka, mely, mint említettük, 1924-ben került a Kézirattárba s a kéziratos anyagon kívül 1162 színlapot foglalt magába az 1873—1914 közötti évekből.

87 A színlapok száma újabb 72-vel szaporodott. Ezek a színdarabok feldolgozása során kerültek elő, mert be voltak ragasztva a súgó237