AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára
javarészt ebben találhatók. — A képgyűjtemény részint műtermi felvételekből áll, részint, igen kis mennyiségben, jelenetképekből. A 20-as évek második felétől rendszeresen készültek színpadképek is, aminek nyilván a díszletek megörökítése volt a célja. Kár, hogy ez a nagyon hasznos kezdeményezés is félbemaradt — vagy csak a képek töredékes része került a Színháztörténeti Tárba. — Az irattári anyag megmaradt teljes egészében s rendezésre és feldolgozásra vár. A színház dokumentumainak sorát 7 kötet újságkivágat zárja be, melyben 1923-tól 1944-ig követhető a műsor sajtóvisszhangja. Ugyancsak 1950-ben, Várkonyi Zoltán volt igazgató ajándékaképpen kaptuk meg a Művész Színház (1945—1949) szöveggyűjteményének egy részletét. Az 1952-ben ezt követő 23 színdarab, továbbá a képek és sajtókivágatok, valamint az 1954-ben kapott irattári darabok együttese is csak csonka, s ma már nem is pótolható töredéke a színház 5 éves működésének. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége 1918-ban alakult. Osztályunkra került irattára 1919-től 1942-ig 71 tékányi aktát tartalmaz. A Színészek Országos Nyugdíjintézete megalakulásának történetével az 1840-es évekre nyúlik vissza. Mindegyik színházon belül, tehát a Nemzeti Színháznál, a Népszínháznál és a Vígszínháznál is volt a színészek érdekeinek és nyugdíjügyeinek, a segélyezési kérdéseknek, ha kezdetleges fokon is, képviselete. Országos egyesületi formát 1873-ban Színészek Országos Egyesülete néven nyert ez az érdekképviselet. A színháztörténeti osztálynak juttatott gyűjtemény írásos, és tárgyi emlékekkel gazdagította anyagunkat. Az írásos dokumentumok közt említést érdemelnek pl. a Nyugdíjintézet alapszabályával, annak módosításával kapcsolatos iratok; Bényei István egykor volt színésznek, színigazgatónak, az egyesület titkárának, majd elnökének levelezése; Kassai Vidornak, a budai, majd pesti Népszínház színészének levelei; a Kövessy Vár elnevezésű, Kövessy Albert kezdeményezésére a színészek segélyezésére 1924-ben alapított társaság működését tartalmazó iratok; az ország színtársulatainak és színikerületeinek 1879-től beosztására vonatkozó dokumentumok, tervezetek. — Folyóirat tekintetében igen fontos szaporulatot jelentett az, hogy tulajdonunkba került a Színészegyesület hivatalos közleménye, a Színészek Lapjának 1883-tól 1937-ig terjedő sorozata, mely néhány év kivételével teljesnek mondható. — A gyűjtemény számos színlapot és fényképet is tartalmazott, fővárosi és vidéki színiéletünkre vonatkozóan egyaránt. A fényképek között egyik legbecsesebb dokumentum egy kék bársonyba kötött album. Ebben Krecsányi Ignác buda—temesvári színigazgatónak a Budai Színkörben 1903. július 4-én bemutatott Éjjeli menedékhelyéről készült fényképek vannak. A műnek ez volt Magyarországon az első magyar nyelven elhangzott előadása. — A gyűjtemény a Nemzeti Színház után a legtöbb tárgyi emléket juttatta a Színháztörténeti Osztálynak: Kassai Vidor festményeit a fiatal Jászai Mariról és önmagáról. Pályájuk együtt indult a budai Népszínháznál. Önarcképét falemezre festette, valamint azt a 20 színészportrét és jelmezes képet is, melyről Cenner Mihály tesz említést 82 . Összesen 10 fára festett képet tartalmazott a gyűjtemény hozzánk kerülésekor. A zöme lappang még valahol; bízunk benne, hogy elő fog kerülni egyszer. A többi festmény közül kiemeljük még a Hegyi Arankát, Nyarai Antalt, Tapolczai Dezsőt, Blaha Lujzát ábrázolókat, a gipszszobrok közül Újházi, Egressy mellszobrát (melyet állítólag Kassai Vidor készített). A sort számtalan ezüst- és babérkoszorú, jubileumi szalag s más apró tárgyi emlék zárja be. 234
