AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára

hoz. Hórányi Mátyás az Eszterházy színházakról szóló művéhez ugyancsak ebben talált bőséges forrásra.

80 A Nemzeti Színház anyagán kívül — mint már jeleztük — még egy telj esnek nevezhető színházi gyűjtemény került osztályunkra: a Vígszínházé. A színdarabok gyűjteménye 720 műből, 1552 darabból áll; rendező-, súgó-, olvasó- és ügyelőpéldányokat tartalmaz, sőt, a színház működésének első 5—6 esztendejéből úgynevezett könyvtári példányt is. Emögött feltehetően az a szándék húzódott meg, hogy a bejegyzés nélküli, érintetlen példányokból külön „könyvtári" gyűjteményt állítanak össze. A vállalkozás a kezdeményezőkedv lohadtával félbemaradt. Szerencsére — a színháztörténeti kutatás szempontjából jóval fontosabb — bejegyzéses példányok gyűjtése és megőrzése mindvégig megtörtént. A gyűjteményben, igen csekély hiánytól eltekintve, megtalálható minden színdarab, melyet a Vígszínház 1896-tól 1949-ig műsorára tűzött. Ezt kiegészítik a Pesti Színház (1935—1948) és a Royal Színház (1936—1937) darabjai, abból az időből, míg e két színház kamaraszínházként a Vígszínházhoz tartozott. A színdarabok között jeles autográfok találhatók: Jókai Mór (A Barangok, 1896), Ambrus Zoltán (Az államtitkár úr 1896, Péricaud stb.: A galamb c. bohózat ford. 1899), Thury Zoltán (Katonák 1898), Szirti Gyula (Wolff P.: Az ingovány c. színmű ford. 1907, Góldoni: A fogadósné c. vígj. ford. 1924), Karinthy Frigyes (Pirandello L.: Hat szerep keres egy szerzőt, ford. 1925) írásával; Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Harsányi Zsolt kéziratainak meg se szeri, se száma.

81 — Elenyésző hiánytól eltekintve megmaradt mindhárom színháznak a teljes, bekötött színlapanyaga; 1896—1944-ig 82 kötetben 15 260 színlap került osztályunkra. 1945-től kötetlen az anyag s a hiányok A Vígszínház megnyitó előadásának színlapja 233