AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - V. Windisch Éva: Versgyűjtemény Kovachich Márton György felesége emlékére

fordítást készítenek, bizonyára műfordítói készségük összemérésére. Horvát sorszámozza (nyilván értékelése sorrendjében) az öt, 1808—1809-ben készült fordítást, az első helyet a valóban legfrappánsabb Virág Benedek-féle fordításnak adva: Egy feleséget sem kedvelt úgy férje, se férjét Aszszonya, a'mint Ő engemet, Én pedig őt. A második hely Vitkovicsé: Egy feleség sem volt, mint én, kedvében Urának: 's jobban nálamnál egy se' betsűlte Urát. A harmadik és ötödik változat Horvát saját, kétféle fordítása: Egy Nőt sem szeretett nálomnál Férje hevesben, Ugy, mint én, Feleség egy se betsűlte Urát. És: Nőt ura nem szeretett inkább, mint engemet; Ugy Nő Buzgóbban, mint én, egy se betsűlte Urát. A negyedik helyet Szemere Pál kapja: Nőt férj nem szeretett soha jobban, mint uram engem. Férjt, inkább, mint én, egy feleség se betsűlt.

22 Horvát válogatásában — Kovachich szándékával ellentétesen — sem latin, sem más idegen nyelvű vers nem szerepel, ezeket ő nyilván nem érzi már a magyar irodalom körébe tartozóknak. Az anyagot Válról visszajuttatva Kovachichhoz

t Horvát hangoztatja, hogy az összeállításnál egyaránt nagy gondot fordított a munkák versmértékére, terjedelmére, s a szerzők rangjára. A dedikációkat (melyekből válasszák ki az egyiket) praefatio helyett készítette. Ha Kovachich mégis óhajt bevezetést, vagy ha valamely szöveget magyarra kell fordítani, ő készen áll: számára minden alkalom kedves, melyben a Kovachich iránt érzett határtalan tiszteletét és hajlandóságát tettekkel bizonyíthatja.

23 Ezzel az antológia előmunkálatai új stádiumba lépnek. Kovachich lemásoltatja a Horvát által kiválasztott verseket (ez a már említett másolatkötet), a kisebb versek elé Baráti Szabó versét illesztve, mely Horvát összeállítása után érkezett meg. A kiválasztott versekhez azután Kovachich még néhány darabot csatol: a Paap-íéle gyűjteményt, s (nyilván, hogy eredeti tervéhez, a sok nyelvű gyűjteményhez hű maradjon) néhány idegen nyelvű verset: Popp versét latinul, Okolicsányi Imre egy latin versét, mely az eredeti gyűjteményben nem szerepel, két epigrammát saját arcképéhez, két kisebb német verset, Rozsnyay szlovák, Platthy francia, Takács Károly magyar versét — mindezek az eredeti gyűjteményben is szerepelnek. Ilyen módon a közölni szándékolt versek száma 38-ra nő, 3879 sornyi terjedelemben. Kovachich feljegyzést készít az Egyetemi Nyomda számára, jelezve^ hogy a kötet méretét a John-féle metszetnek kell megszabnia, s a Falka-íéle betűtípus alkalmazását javasolja. Az egész kötetet (előszóval, címekkel, dedikációval, mottókkal együtt) kb. 29—30 kis fólió méretű ívre tervezi (kb. 100 lap), bár a 201