AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár alapítólevele - Die Stiftungsurkunde der Széchényi-Nationalbibliothek

melyet mint Magyarország apostoli királya használunk, jónak láttuk kiadni és engedélyezni. Kelt főhercegi városunkban, Bécsben, Ausztriában, november hó 26. napján az Űr 1802. esztendejében, római, magyar- és csehországi és egyéb uralmunk 11. évében. Ferenc sk. Gróf Pálffy Károly sk. Szlávy Pál sk. Feljegyezve az I. osztályú királyi könyvben, melyről bizonylat kiadatik Jászvitz Lajos sk. udv. titkár és levéltári igazgató által" íme az okmány, amely a XIX. század elején útjára induló magyar tudományosság egyik első legfontosabb feltételét, a nemzeti könyvtárt biztosított jogi alapokra helyezte. Az oklevélben előforduló intézkedések egyike-másika — kisszerűségénél, vagy feudális korlátozottságánál fogva — ma már talán mosolyra indít, de nem feledhetjük, hogy mégis ezek a gondoskodások tették lehetővé az abszolutizmus évtizedeiben az intézet fennmaradását s szolgáltak alapjául kibontakozásának. Az alapítólevélben foglalt feltételek gyakorlati jelentősége 1867 után inkább már csak jelképes volt. A polgári társadalmi rendben állami költségvetési szervvé átalakult Nemzeti Múzeum és a kebelébe tartozó Országos Széchényi Könyvtár számára egyre inkább eljelentéktelenedtek azok a szabályozások, amelyeket Széchényi Ferenc oly körültekintően s annyi aggodalommal fogalmazott meg. Die Stifiungsurkunde der SzéchényiNationalbibliothek J. BERLÁSZ Die Stiftungsurkunde der Széchényi-Nationalbibliothek hat Franz IL, deutsch-römischer Kaiser und König von Ungarn, in Wien am 26. November 1802 unterzeichnet. Der Stifter, Graf Ferenc Széchényi erhielt dieses bedeutende Dokument in zwei Exemplaren. Beide waren feierlich ausgestattet, mit hängendem Siegel bekräftigt und in rotem Samt gebunden. Die eine Urkunde erhielt dann das neue Institut, die Nationalbibliothek, die andere liess Széchényi in seinem Familienarchiv aufbewahren. An der Hundertjahrfeier der Stiftung, im Jahre 1902 erschien aus der Feder eines namhaften ungarischen Historikers eine Monographie, die die erste Periode der Geschichte der Széchényi-Nationalbibliothek behandelte. ( Ferenc Kollányi: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802—1902. I. Bd. Budapest, 1905). Das Werk unterrichtet uns ausführlich über sämtliche Umstände der Gründung und bespricht aiich die wichtigsten Urkünden, die im Zusammenhang mit dem administrativen Verfahren der Gründung entstanden sind. Der Stiftungsurkunde wurde aber verhältnismässig wenig Aufmerksamkeit gewidmet. Ausser einer kurzen Inhaltsangabe behandelte der Verfasser sie nicht. Auch seitdem wurde eine gründlichere Analyse oder Darstellung der Stiftungsurkunde von niemandem unternommen. 191