AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: XVI. századi könyvgyűjtők kötetei a gyöngyösi műemlékkönyvtár antikva-gyűjteményében

ket. Külföldi útjaikat, tanulmányaikat rendszeresen felhasználták a szükséges könyvek beszerzésére.

34 A művek tartalmi megoszlásában a rend funkciója tükröződik. A középkori teológiai irodalom mellett a lelkészi munkánál nélkülözhetetlen írásmagyarázatok, prédikáció-gyűjtemények vannak többségben. A ferencesek a városoktól, művelődési központoktól gyakran távol fekvő kolostorokban működtek; a képzetlen falusi emberek között végzett pasztorációhoz elsősorban azokat a műveket hasznosíthatták, amelyek a prédikációk változatos és szemléletes összeállításához nyújtottak segítséget. Ezért maradtak fenn legnagyobb példányszámban az Európa-szerte népszerű beszédgyűjtemények, Homiliariusók, Sermonesek, Postilla-kötetek. Mivel nem oktatórend könyvtáráról van szó, azért érdekesebb, hogy a rendtagok között a klasszikus irodalom és a természettudományok iránt is volt érdeklődés. Újlaki Imre Cicero, Homeros, Persius Aulus művein kívül Heinrich Stromer és Johannes de Lanczut matematikai tractatusait tanulmányozhatta.

35 Andreas Ornitoparchus zeneelméleti munkáját bizonyára többen is olvasták, mert a ferencesek körében a zenei képzésnek és az egyházi énekkultúrának már a XVI. században komoly hagyományai voltak.

36 A rend szabályai és funkciója mellett a speciális hazai politikai-gazdasági körülmények is kihatottak a ferencesek könyvgyűjtésére. A török megszállás után kialakult válságos helyzet nemcsak Nádasdi Bálint tudományos ambícióinak vetett gátat, hanem a rend valamennyi tagját a mindennapi nehézségek leküzdésére kényszerítette.

37 A XVI. század közepén a török előrenyomulás és a protestantizmus diadalmas térhódítása következtében rohamosan pusztultak a ferences rendházak. Míg 1525-ben 73 magyarországi rendház működött, 1548-ban már csak 31, 1565-ben pedig 10 ferences kolostor volt az országban.

38 A török a hódoltsági területeken csak a gyöngyösi és a szegedi kolostort tűrte meg,

39 de ezeknek is állandóan biztosítaniuk kellett jóindulatát. E téren a gyöngyösi ferencesek rendkívüli óvatossággal és körültekintéssel jártak el. Nemcsak a török és a császári, hanem a magyar hatóságoktól is folyamatosan oltalomleveleket szereztek be működésük és szabad mozgásuk biztosítására.

40 így vált a gyöngyösi konvent a XVI. század folyamán a rend anyaházává, ahol az elpusztult kolostorok tagjai menedéket találtak. A korábban az Alföldön működő, vagy a felekezeti harcok során elüldözött ferencesek többsége Gyöngyösre húzódott vissza, s lehetősége szerint magával vitte könyveit is. Ezért maradt fenn a gyöngyösi könyvtárban számos nem gyöngyösi származású, vagy nem állandóan e városban tartózkodó ferences XVI. századi könyve. A kolostorok pusztulásával párhuzamosan csökkent a ferences tulajdonban levő könyvállomány. Az 1581-ben Gyöngyösön tartott káptalan határozatainak 12. pontjában elrendelte a még meglevő könyvek fokozottabb védelmét. A határozat kimondta, hogy minden konvent köteles könyvtárat létesíteni, s állományáról jegyzéket készíteni, hogy a könyvek mindenki számára hozzáférhetők legyenek, s ne kelljen azokat egyik rendházból a másikba szállítani.

41 Hogy végrehajtották-e a még funkcionáló kolostorokban a határozatot, arról nincsenek adataink. A gyöngyösi könyvtár mindenesetre megőrizte az oda menekített köteteket. Az elmondottak után az sem meglepő, hogy számos XVI. századi világi könyvtulajdonos egy-két kötete is Gyöngyösön maradt fenn. Ezekről az egykori tulajdonosok betűrendjében az alábbi jegyzék ad áttekintést: 132