AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: XVI. századi könyvgyűjtők kötetei a gyöngyösi műemlékkönyvtár antikva-gyűjteményében

XVI. századi könyvgyűjtők kötetei a gyöngyösi műemlékkönyvtár antikva-gyűjteményében SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ Amikor 1951-ben az Országos Könyvtári Központ, majd 1953-ban az Országos Széchényi Könyvtár a gyöngyösi volt ferences könyvtárt gondozásába vette, e gyűjtemény különleges muzeális értékére hívta fel a figyelmet. A kb. 16 000 kötetből álló könyvtár nem állományának nagysága, vagy korai alapítása miatt érdemel fokozottabb védelmet, hiszen kötetszámával messze elmarad nevesebb vidéki könyvtáraink mögött s legrégibb kéziratai is csak a XV. századból származnak.

1 Különleges művelődéstörténeti értéke abból adódik, hogy míg a legtöbb középkori alapítású könyvtárunk régi állománya az évszázadok során erősen megcsappant, a gyöngyösi könyvtár saját középkori anyaga mellett több megszűnt magyarországi ferences rendház középkori eredetű köteteit is megőrizte. A könyvtár egyes kimagasló jelentőségű értékeivel a szakirodalom behatóan foglalkozott.

2 A gyűjtemény általános ismertetése, jellemzése során többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a könyvtár évszázadokig Magyarországon használt kötetei számos régi magyar könyvtulajdonos nevét és bejegyzéseit őrizték meg.

3 A több szempontból is jelentős, művelődéstörténeti értékű bejegyzések feldolgozása azonban mind ez ideig nem történt meg. Jelen tanulmányban e régóta szorgalmazott munka első szakaszaként a gyöngyösi antikva-gyűjtemény legrégibb possessor-bejegyzéseivel foglalkozunk. Ezek alapján kívánjuk felkutatni a XVI. században már bizonyíthatóan Magyarországon használt könyvanyagot, hogy abból következtetéseket vonhassunk le az egykorú könyvgyűjtésre és a hazai művelődési lehetőségekre. A könyvtár állománya csaknem ezer XVI. századi külföldi nyomtatványt foglal magában. A gyűjtemény tehát elég jelentős ahhoz, hogy általános jellegű következtetéseket is levonhassunk belőle. Meglepő, hogy XVI. századi datált könyvtári, illetőleg kolostori tulaj donbejegyzés alig van e kötetekben. Az egykorú rendi könyvtárak állományának rekonstruálásához tehát kevés támpontot nyújt ez a gyűjtemény. A possessor-bejegyzések tanúsága szerint a könyvek többsége ebben az időben vagy polgári tulajdonban, vagy a ferences rendtagok birtokában volt. A ferencesek szegénységi fogadalmuk értelmében jelentősebb anyagi javakkal, magánvagyonnal nem rendelkezhettek. Könyveiket sem tekinthették magántulajdonuknak.

4 Ezért hangsúlyozták szinte kivétel nélkül possessor-bejegyzéseikben, hogy csak „ad usum", tehát használatra birtokolták a könyveket. Anyagi lehetőségeik és rendi szabályzatuk értelmében csak azokat a könyveket gyűjthettek, amelyeket munkájukhoz állandóan hasznosíthattak. 8* 115