AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár külön gyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében

c) A különgyűjtemények elhelyezésének általános szempontjai A VI. szint egész középső része, tehát az Oroszlán-udvari loggiás rizalittól a nyugati, kolonádos rizalitig terjedő épületsáv, a kiállítási feladatkört és a közlekedés céljait szolgálja. A nagy „quadratura" tengelyében északi és déli irányban a két raktártorony tömbje helyezkedik el. A „quadratura "-ból nyílnak a különgyűjtemények főbejáratai. A tervezés az épület északi és déli külső sávjában helyezte el az összes nyilvános szolgálati szinteken az adott olvasószolgálati egység munkahelyeit, irodahelyiségeit. Ez az elrendezés funkcionális szempontból is rendkívül kedvező, ui. az olvasói teret egyik részről az olvasók, másik részről a könyvtárosok kereshetik fel, a kétféle közlekedési „áramlás" teljes elkülönítésével. Az épület VI., különgyűjteményi szintje tehát kelet-nyugati irányban öt sávra tagozódik. Az északi és déli (külső) sáv adminisztrációs, a középső, vagyis a „quadratura"-t magába záró sáv kiállítási jellegű. Az adminisztrációs és a kiállítási sáv közötti északi és déli sáv külső részén kapnak helyet az olvasótermek, melyekhez a két raktártömbbel párhuzamos elhelyezésű katalógusfolyosók zárkóznak, funkcionális és építészeti szempontból egyaránt jó megoldásban. Megjegyezzük, hogy a „különgyűjtemények" kategóriájaként e tanulmányunk keretében a Nemzeti Könyvtárnak azokat az egységeit ismertetjük, amelyek a történeti különgyűjtemények (III. Főosztály), illetve a modern különgyűjtemények (II. Főosztály) szervezeti egységeiből állnak: Kézirattár, Régi és Ritka Nyomtatványok Tára, Színháztörténeti Tár, Zeneműtár, Térképtár, Kisnyomtatványtár. Nem foglalkozunk a Hírlaptárral és a Mikrofilmtárral, amelyek olvasótermei az új épületben a VII. szinti nagy olvasói tér szerves része lesz.

12 d) A különgyűjtemények elhelyezésének egyedi vizsgálata 1. Kézirattár Hivatásának megfelelően állományában, mely ma már 400 000 egységből áll, egyaránt tükröződnek a magyar nép történetének politikai, gazdasági és kulturális eseményei; legjelentősebb részeit a magyar történelmi és irodalomtörténeti források alkotják. A könyvnyomtatás előtti könyv-, könyvtár-, nyelv-, írás- és tudománytörténeti emlékeken kívül a hazai kiválóságok autográf kéziratait, életükkel összefüggő, valamint külföldön élő magyar írókkal kapcsolatos dokumentumokat gyűjt, azonban megőriz nemzetközi érdekű darabokat is.

13 A Kézirattár számára az épület VI. szintjén, a keleti középrizalittól délre eső sávban biztosított a tervezés a Régi és Ritka Nyomtatványok Tárával közös katalógustermet és olvasótermet.

14 A közös elhelyezést az a tény indokolta, hogy e két különgyűjtemény rendkívül értékes kézikönyvtárát megosztani, vagy megkétszerezni a könyvtárnak nem állt volna módjában, de indokolta a közös elhelyezést a régi épületben együtt, közös olvasóteremben eltöltött idő és a két tár használatának számos közös szakmai szempontja, nemkülönben a két tár személyzetének az új épületben is viszonylag kicsi létszáma. A közös olvasóterem teszi majd 7* 99