AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Borsa Gedeon: A római Szent Péter bazilika építése javára hirdetett búcsú magyarországi terjesztésére készített nyomtatványok (1508—1509.)

25 ferences rendtartományban, így Magyarországon is. Az eredetileg egy évre hirdetett búcsút ez alkalommal is további intézkedésig meghosszabbították. 1 A Szent Péter bazilika építése javára szóló búcsú hirdetését tehát hazánkban is az obszerváns ferencesek végezték. Erről 1508. szeptember 26-án külön pápai bulla intézkedett. 2 Ebben az időben a magyarországi rendtartományt az irodalmi munkássága alapján híres LasJcai Ozsvát vezette. 3 Akárcsak Lengyelországban, hazánkban is az építés céljaira befolyt összeg kétharmadát — az 1500. évi jubileumi búcsú mintájára 4 — a pápa a törökök elleni hadviselés költségeire a királynak engedte át. 5 A búcsúval kapcsolatos pénzadományok összegyűjtésére szolgáló ládák három kulcs egyidejű használatával nyíltak. Ez alkalommal az egyik kulcsot a király, a másikat az illetékes káptalan, a harmadikat pedig a Fuggerek megbízottja őrizte. Ez az augsburgi bankárcsalád bonyolította le ugyanis ebben az időben a pápaság pénzügyeit — csaknem kizárólagos módon — Magyarországon. Miután a Fuggerek e tevékenységének kialakulásában Magyarország lényeges szerepet játszott, az alábbiakban rövid áttekintést kívánunk erről nyújtani. 6 A pápai kamara számadáskönyveinek a Fuggerekkel kapcsolatos első fel­jegyzése 1476. augusztus 18-án kelt. A család rendkívül gyors és hihetetlen méretű meggazdagodása szoros összefüggésben állt a Thurzó Jánossal 1495-ben a felső­magyarországi rézbányák kiaknázására kötött szerződéssel, amelyben a két csa­lád — amely rokoni kapcsolatokba is lépett egymással — a rézszállítás szem­pontjából gyakorlatilag felosztotta egymás között Európát. A Thurzók — a Fuggerek támogatásával — befolyásukat egyre növelték, aminek kézzel fogható jele, hogy a család tagjai sorra nyerték el a püspökségeket. így Thurzó Szaniszló Olmützben (1497—1540), Zsigmond előbb Nyitrán (1503. augusztus 4), majd Erdélyben (1504. november 15), végül Váradon (1505—1512) és János Boroszlóban (1506—1520; de már 1503. június 21-től koadjutor) volt püspök. A Fuggerek ezzel párhuzamosan magában Rómában szélesítették és erősítet­ték pénzügyi hatalmukat. Ehhez a döntő lépést azok a nagy összegű kölcsönök jelentették, amelyeket VI. Sándor pápa az 1501—1503 években éppen a Magyar­országnak nyújtott évi 40 000 arany támogatás céljaira vett fel. 7 Ezt azután a pápai kincstár egymásba ölelkező és egyre növekvő összegű további hitelügyletei követték a Fuggereknél. A kamat havi 3,75%, azaz évi 22,22% volt! így azután nem csoda, hogy az augsburgi bankárok egészen rövid idő alatt csaknem teljes terjedelmében átvették és ellenőrizték Észak- és Közép-Európának Rómával kapcsolatos fizetési forgalmát. A kölcsönök fedezetéül, illetve azok kielégítésére a német, magyar, lengyel, skandináv stb. annaták és servitiák szolgáltak. 8 A Fuggerek tehát — mint a pápai kincstár megbízottjai — Magyarországon már a gyűjtés első állomásánál biztosították maguknak az összegből a pápa által Róma számára fenntartott egyharmad részt. A fenti előzmények után és az említett keretek között Magyarországon is meghirdetésre került a búcsú a római Szent Péter bazilika építésére. Akik e fel­tételeknek eleget tettek, írásos igazolást kaptak a búcsú elnyeréséről, ami ebben az időben már általában nyomtatott űrlap kitöltésével történt. így volt ez ha­zánkban már a korábbi években is. Az Országos Levéltár két ilyen kiadványt is őriz: az egyiket (DL 21859) 1508. július 18-án állították ki, a másikat pedig (DL 82293) 1509. március 28-án. Mindkettő — a nyomdai kiállítás alapján teljes bizonysággal — a bécsi Winterburger-iéle műhelyben készült, akárcsak az 1501— 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom