AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Markovits Györgyi: Egy illegális lap és József Attila. A Front.

A «Sült galamb» feliratú közlemény a munkanélküli éhes embereknek a helyzetét parodizálja, akit álmában is a legnagyobb nyomorúság rémképei üldöznek, s akit rendőrkézre adnak azért, mert éhségében egy galambot szabad téren le mer ütni. Mindhárom cikk egész egyetemes tartalma kiszínezése a nyomornak és szembeállítása a jómóddal, s ebből folyólag alkalmas arra, hogy a vagyontalan osztályban a vagyonos osztállyal szemben a gyűlölet érzését felkeltsék. Az «Egy liter anyatej: harminc pengő» és a «Boris Pilniak: Életkép» feliratú közlemény a szovjet állami és társadalmi életnek megnyilvánulásait értékelik, s magasztalják. A « Msrgezstt nyilak» című. közlemény tartalma pedig hadüzenet azoknak a sajtótermékeknek, amelyekben a szovjet gyűlölet és a munkásiszony érzik, amelyek ennek dacára a forradalmi íróknak, a proletárok felvilágosítására irányuló munkáját igyekeznek megakadályozni. Mindhárom közlemény egyetemleges tartalma alkalmas az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos úton való felforgatására és különösen a munkásosztály kizárólagos xiralmának erőszakos úton létesítésére irányuló szenvedély felkeltésére. A közlemények tartalma tehát az indítványozott bűncselekmények tényálladékának a megállapítására alkalmasok. Kodolányi János beismerésével bizonyítható, hogy a « Tüntetés » és « Költő a börtönbsn» feliratú közleményeket ő írba és bale egyezésével tették közzé. Az ő, valamint Antal János vallomása szerint ugyanis az utóbbi közlemény alá írt Serényi Imre álnév, s a Kodolán/i János neve helyett íratott. Ezen cikkek tartalmáért tehát Kodolányi János az 1914. évi XEV. te. 33.§-a értelmében, mint szerző tartozik sajtójogi felelősséggel. Antal János terhelt a « Nyomorúság az életem », « Jó gyerekek parlamentje », « Sült galamb », « Egy liter anyatej: harminc pengő », Boris Pilniak: « Életkép » feliratú közlemények szerzőjét, illetve legutóbb jelzett közlemény fordítóját megnevezni nem tudta. A cikkek alá írt P. Ö., dr. Sch., végül a Párizsban levő Palasovszky Ödön nevű egyén kiléte a vizsgálat során sem volt megállapítható. A « Mérgezett nyilak » feliratú közlemény alá írt Gereblyés László a vizsgálat során feltalálható nem volt. Antal János személyét illetőleg adatokat szolgáltatni nem tudott, s így ismeretlen. Mindezek alapján a most felsorolt közleményekért a lapon kiadóként megjelölt Antal János az 1914. évi XIV. te. 34.§;-a értelmében mint kiadó sajtójogi felelősséggel tartozik. Az eljárás tárgyát képező Front című lap előállított példányainak a száma az eljárás során pontosan megállapítható nem volt. Az a körülmény, hogy a lapból 3000 példány állíttatott volna elő, nyomdakönyvbe bevezetéssel sem nyert igazolást, de különben is megcáfolást nyert azzal a ténnyel, hogy a nyomdában 2889 példány, Eöldes Józsefnél pedig 250 példány foglaltatott le, ami együttvéve a 3000 példányt meghaladja, s annak bizonyítéka, hogy a termelt lappéldányok egyrésze már ellenőrizetlenül forgalomba hozatott, s a köteles példány "bemutatása is ennek a bizonyítéka." 1932. június 17-én kelt az elsőfokú bíróság ítélete, mely a vádlottakat felmentette, mivel: „A budapesti királyi büntetőtörvényszék vizsgálóbírája 1931. évi december hó 17. napján kelt B. 15650/1931—2. számú végzésével elrendelte a Front című lap előzetes 309