AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Terbe Lajos: Oroszországban illetve a Szovjetunióban megjelent magyar nyelvű lapok 1915—1921

Vörös Csillag Szamara. 1919. Jmájus — július]. Megj. 1919. jul. 9: hetenként. 1919. jún. 21. (I. évf. 9. sz.), jul. 9. (I. évf. 11. sz.)P^4 (F: 966/18/236. mikrofilm) A jul. 9-i szám közöl egy Kiev, 1919. jún. 2. keltezésű, Szamuely Tibor által aláírt „Parancs"-ot a „nemzetközi vörös katonák"-hoz. Egyéb adatok: OSZK Évkönyve 1959. 253. 1. Vörös Lap Szamara. [1919] szept. 18 — fnov.]. Megj. hetenként, 1919. szept. 25-i (2.) szám után: rendszertelenül. [1919] szept. 18. (1. sz.), [1919] nov. 7. (4. sz.) PA (F: 966/18/236) Évszám nincs a lap homlokán feltüntetve, de a nov. 7-i szám vezércikkében említés történik arról, hogy a forradalom 2 évvel azelőtt volt, tehát e lapszámnak 1919-ben kellett megjelennie. Egyéb adatok: OSZK Évkönyv 1959. 253. 1. Vörös Újság Kiev. A lap a megszűnt moszkvai központi magyar kommunista lap, a Szociális Forradalom szerepét vette át. 1919-ben Kijevbe tette át székhelyét az OK(b) P Külföldi Csoportjainak Federációja is — ennek volt magyar nyelvíí lapja a kijevi Vörös Újság. Kijev már 1919 tavaszától kezdve azoknak a magyar internacionalistáknak gyülekezőhelye volt, akik Magyarországba akartak eljutni, hogy a magyar Tanácsköztársaságnak segítséget vigyenek. 1919 nyarán az OK(b)P magyar csoportjának már több, mint 4000 tagja volt Kijevben. (V. ö. Györkéi Jenő: Szovjet-Oroszországban harcoló magyar internacionalisták a magyar Tanácsköztársaság katonai megsegítéséért. Katonai Szemle. 1958. 5. sz. 97. 1.). A központi lap szerepét betöltő kijevi Vörös Újság utolsó száma 1919. aug. 16-án jelent meg. A Vörös Újság aug. 31-től kezdve már Moszvában folytatta életét. A kijevi és a moszkvai lap közti kapcsolatot egykorú forrásmű is bizonyítja: az OKP Magyar Csoportjának Kiadvány jegy zeke (az egyes kiadványok végén) így regisztrálja ezt a lapot: „Vörös Újság 1919. júniustól augusztusig Kievben, azután Moszkvában." Egyéb adatok: OSZK Évkönyve 1959. 253—254. 1. Vörös Újság Krasznojarszk. 1920 elejént Szerk. Méhes Aladár, Szántó László, Pogonyi Antal, Bányai Kornél, Sugár Béla. Kiadó: a Pártszervezet. Nyomtatott lap volt. „A magyar nyelvű újság cikkeit németre is lefordították; német nyelven is megjelent egy újság, melyet a hadifogolytáborban terjesztettünk." (Ágoston (Bleuer) Jenő visszaemlékezései. 6—7. 1. P4(H-a-6) Ágoston Jenőn kívül Baja Benedek is szól erről a lapról, amelyből egyetlen szám sem maradt ránk. (Lásd: OSZK Évkönyve 1958. 279. 1.) Vörös Újság Moszkva. 1919. szept. 13. (I. évf. 3.), 1919. nov. 27. (13. sz.), 1920. jún. 5. (II. 29. sz.), 1920. aug. 1. (37. sz.), aug. 15. (II. 39. sz.), 1921. jan. 23. (in. (59) 3. sz.), jan. 29. (III. évf. (60) 4. sz.), febr. 5. (III. (61) 5.), márc. 5. (III. (65) 9.), márc. 19. (III. (67) 11.), márc. 30. (III. (68) 12.), ápr. 27. (III. (71) 15.), máj. 21. (III. (74) 18.), aug. 31. (III. (75) 19.), okt. 8. (III. (76) 20.). PA (F 966/18) Egyéb adatok: OSZK Évkönyve 1959. 255—257. 1. i Vörös Újság Turk. Vengerszkaja Krasznaja Gazeta. Politikai közlöny. A külföldi munkások és földmívesek turkesztáni kommunista szervezete országos bizottságának . . . hivatalos lapja, 1920. ápr. 14: Az oroszországi komm, párt magyar agitációs és propaganda csoportja294