AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Terbe Lajos: Oroszországban illetve a Szovjetunióban megjelent magyar nyelvű lapok 1915—1921
Mi is ott leszünk a végső csatában i Én és a többi vörös magyarok, Kik elhulltunk, de a vörös szabadságnak Űjra életet Ti, Ti adjatok. Ligeti Károly A vers alatt jegyzet: „Ezt a verset Ligeti elvtárs a kivégzése előtti napokban irta a tyur mában." Az irkueki Forradalom 2. számában (1920. márc. 6. Pártügyek rovat) sajtótörténeti szempontból érdekes hirt olvasunk: „Szellemi harc. Lapunk megjelenésével csaknem egyidejűleg német, lengyel, cseh, szerb, kínai és muzulmán elvtársaink is felvették szellemi téren a harcot a burzsoá államok ellen. Bár munkánk e téren még szerény keretek közt mozog, de reméljük, hogy a harctéri eseményekhez méltó gyorsasággal fog kifejlődni szellemi tevékenységünk is. Nevezett elvtársaink lapjai hetenkint szintén egy kiadásban jelennek meg." Úgy látszik, az irkueki Forradalomnak, mindjárt megindulásakor ugyancsak Irkuckban német, lengyel, cseh, szerb, kínai és mongol nyelvű testvérlapja is indult. A lap közleményei — fordításban — ezekben is megjelenhettek. Forradalom Omszk. E lap (valójában a legelső magyar kommunista újság) történetével kapcsolatban általunk korábban közölteket most néhány újabb részlet közlésével egészíthetjük ki. A tördelés és lapösszeállítás munkáját Devecska Kálmán végezte, akinek 1962-ben „Szibériai napló" címmel könyve jelent meg. A lap másik nyomdásza nem Willner Henrik volt, amint azt korábban írtuk, hanem a ma is élő Gramantik László. Mindkettejük visszaemlékezései megvannak a Párttörténeti Intézet Archívumában. A lapfej fametszetét egy budapesti gépszedő fia, Harangi önkéntes készítette. A lap, indulásakor, azért jelent meg kis alakban, mert a nyomdában nem állt rendelkezésre elegendő latin betű. Mikor sikerült újabb betűanyaghoz hozzájutni, nagyobb alakú papírra nyomták a lapot, növelték terjedelmét. A lap indításához az engedélyt Ligeti már 1918 jan. közepén megkapta és bejentette ezt a magyar szervezet vezetőségi ülésén. (PA H—d—1, 82. L). A lapban és utódában, az omszki Vörös Újságban találunk egy rovatot „A hét" címmel. Híreket közöl az agitációs céloknak megfelelő kommentálással. Ennek a jellegzetes rovatnak és rovatcímnek magyarországi előzménye van: megtalájuk a budapesti úttörő című baloldali hetilap 1913. júl. 20—aug. 3-i (VI. évf. 29—31.) számaiban. Szamuely Tibor éppen ebben az időben segédszerkesztője és cikkírója volt az Úttörőnek (cikkei Sz. T. és Sz-ly betűjellel és névtelenül jelentek meg). Az omszki Forradalom szerkesztője, Ligeti Károly 1913-ban olvasója volt a Szamuely Tibor által szerkesztett budapesti hetilapnak: a rovatcím átvétel ezt tanúsítja. Az omszki Forradalom „Üzenetek" rovatának egyik közléséből (1918. máj. 12.) azt lehet sejteni, hogy a lapot, legalábbis ennek egyes cikkeit kiadták román és cseh nyelven is. Az omszki magyar és román pártszervezet között az együttműködés igen szoros volt. Az 1918. márc. 17-i szám címoldalán ,,A külföldi proletárok nemzetközi szoc.-dem. munkáspártjának magyar és román csoportja" aláírással jelent meg egy felhívás. Ezt bizonyára egyidejűleg román nyelven is közreadták. Román nyelven Libertate címen jelent meg Omszkban forradalmi lap. (Gáli János: Hadifoglyok az 1917-es oroszországi forradalmakban. Korunk. 1957. okt. 1346.1.). Itt jegyezzük meg, hogy az a „Fegyverre!" című felhívás, amely a Forradalom 1918. márc. 10-i számában jelent meg, a Nemzetközi Szocialista c. pétervári lap 1918. febr. 23-i számából van átvéve. Ismeretlen című lap Szemipálatinszk. [19201] — 1920. okt. Kiadó; [a kommunista pártszervezet]. A moszkvai Vörös Űjság 1921. jan. 15-i számában megjelent közlemény szerint a Szemipalatinszkban megjelenő magyar lap központi vezetőségi határozat következtében 1920. október végén megszűnt. 19 Évkönyv 289