AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Kozocsa Sándor: Casanova Magyarországon

játékkal fűszerezett operettet a budapesti Népszínház az év október 11-ikén mutatta be.

17 A „mű" részletesebb tárgyalására kár időt pazarolni. Felvonásokra tördeli a casanovai életet kísérő kiemelkedő kalandokat, s olcsó szellemtelenségekkel kanyarít sületlen mesét: az első felvonás főhőse „Marion", a másodiké „Pompadour", végül az utolsóé „Lia". Az „irodalmi" fércmű legbosszantóbb ízléstelensége, hogy drámaköltészetünk világhírű kincsének (Az ember tragédiája) szállóigéiből orzott. Mint kuriózumot említjük, hogy megállapíthatatlan helyen (talán Budapesten?) működő Casanova Verlag 1908-ban a következő címmel német nyelvű obszcén ponyva-kiadványt hozott forgalomba: Meine Tante Rési, Luft Éesi. Bordellbesitzerin in Budapest. Geschrieben von Ihrer Nichte Elise.

18 Az első világháborút megelőző években indult Békéscsabán a Tevan Könyvtár sorozat. Már a 8. füzetben Casanovával jelentkeztek. 1912-ben Révész Andor fordításában került piacra a Szerelmi kalandok füzetke a címlapon I-el jelezve, hogy a kiadó folytatni óhajtja. A címlap jelzi, hogy a sorozat a „Flammarion-féle, Les grands écrivains classiques c. kiadásból készült". A Memoire-ok anyagából csak egy-egy nő alakját és a vele kapcsolatos szerelmi kalandokat ragadta ki, fejezetei: Bettina, Lucia, Nanette és Márta. Két évvel később (1914) a Tevan cég „Könyvtár"-ának 38. számaként kiadta a II. füzetet, ugyancsak Révész fordításában; ez a következő részeket tartalmazza: A kedvező vihar, Lukrécia, Bellino. Mindkét füzet fordítása sikerült, könnyen olvasható.

19 A Nyugat folyóirat az 1911. év nyarán folytatásokban közölni kezdte Fenyő Miksa Casanova-esszéjét, amely az év nyarán a Nyugat Kiadó gondozásában Falus Elek művészi borítólapjával könyv alakban is megjelent. A tanulmány a sajtóban élénk visszhangot váltott ki: Radványi Kálmán a katolikus szemléletű Élet folyóiratban erkölcsi szempontból kifogásolja tematikáját, bár kénytelen megállapítani, hogy Casanova „önéletrajza a XVIII. század Európájának legközvetlenebb, leghűbb rajza. Korát izzó egyénisége egész hevével áttombolta".

20 Mohácsi Jenő analízise a Pester Lloydh&n. sokkal találóbb: szerinte Casanova „már régóta nem számít pornográf írónak". Igazat adunk abban is neki, hogy „aki Casanovát csak pornográf kivonatokból, rosszul ismeri, az a Fenyő tanulmánya által a világirodalom legcsodálatosabb remekéhez kap útmutatást". Ebből a kritikából szereztünk tudomást arról, hogy az esszé egy (talán éppen Fenyő Miksa fordításában!) tervezett, de soha el nem készült teljes Casanova-ki&dás bevezetése.

21 A Nyugat folyóirat, melynek kiadója a teljes Casanova bemutatását tervezte, Laczkó Gézát kérte fel ismertetésre: „öröm Fenyő könyvével átvágtatni ezen az életen."

22 Még alig fejezte be a Nyugat Fenyő tanulmányának közlését, a szerző máris Docteur Guéde Casanova-tanulmányáról írt új, érdekes cikkel jelentkezett, amikor a francia kutató dolgozatait ismertette: „a legöregebb casanovista kötetben gyűjtötte össze tanulmányait s kézirat gyanánt megküldötte mindazoknak, akikről tudta, hogy a velencei kalandor életével és élete művével foglalkoznak".

23 1913ban ugyancsak a Nyugat közli Fenyő „Casanova levelei"-vő\ készült beszámolóját Aldo Ravä és Gustav Gugitz kiadványáról (Casanova's Briefwechsel); itt írta, hogy „akikkel levelezett: államférfiak, hadvezérek, írók, színészek, nagyvilági és félvilági nők, kalandorok, uzsorások, kerítők, stb. akkoriban körülbelül, a társadalom' volt".

24 Fenyő a levélgyűjtemény anyagát felhasználva, még abban az évben színes újságcikkben számolt be Casanova barátnői-ről Az Újság hasáb18 Évkönyv 273