AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Berlász Jenő: Horvát István könyvtárának megszerzése a Nemzeti Könyvtár számára

papirosra hasonmásban levétetett okleveleim gyűjteménye bizonyosan nem megvetendő, és a ki metszett oklevelek és magyar régiségeknek réztáblájik igen nagy számmal, valamint is igen nagy földabroszgyűjtemény. Ezeket legjobb szándékom mellett se lehetne mostanában összeírni, minekutánna vízáradáskor 53 szerencsétlen keresvén nálam menedék lakást, minden könyveim két szobába rendetlenül behányattak, hogy ama szerencsétleneknek helyet adhassak, utóbb pedig a 8 szobában, mellyeket most elfoglalnak, magam el lévén a Jankovich és Weszerle gyűjtemények összerakásukkal foglalva, cselédeim által rakattak vissza, el lehet képzelni micsoda renddel, úgy, hogy sokszor egész napokat kell vesztenem a keresésekkel,annál is inkább, mivel a 8 szobában szűk lévén a hely, könyv hátán könyv van. Eleget teszek úgy vélem a magyar nemzet aggodalmának, ha szentül fogadom, hogy azon esetre, ha újra ínségbe és nyomorúságba keveredni kéntelen nem leszek, könyvtáramat a külföldnek semmi esetben eladni nem fogom, ha bár Milosch szerbiai herceg érette már 150 ezer pengő forintot igért kész pénzben azonnali lefizetése mellett, mondván: pénzünk van, s így nincsen semmi akadály. Azonban szükség törvényt bont. Nem kétlem, gondoskodni fog a haza, hogy valami ínségre Taeteges álapotomban ne jussak; mert minekutána csekély kis fizetésemből, melly a choleráig 400 pengő forintból állott, nem élhettem, kéntelen voltam 25 ezer forint adóságot csinálni, s attól kamatokat fizetni; azon jószívű adakozásból pedig mellyet az ország gyűlése életem fogytáig kiszabott, mostanig még pengő forintból 800 pengő forintot kell évenkint házbérül fizetnem. Ezeknek alázatos jelentése mellett Nagyságodnak tapasztalt szívességébe ajánlott megkülönböztetett tisztelettel maradok Nagyságodnak Pesten Ápr. 24-én 1846. engedelmes szolgája [Horvát István]

38 Nagyságos Felsőkubini s Nagy olaszi Kubinyi Ágoston Úrnak, csász. kir. Tanácsos s a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatójának Pesten." Lényegében tehát Horvát válasza az volt, hogy könyvtárát egyelőre nem kívánja eladni, de ha arra mégis rákényszerülne, nem fogja idegennek átengedni csak a magyar nemzetnek. Gyűjteményének hozzávetőleges értékét Milos szerb fejedelem

39 vételi ajánlatával érzékeltette, azaz 150 000 pengő forintra becsülte. József nádor Horvát nyilatkozatát nem győzte kivárni. Ezekben a napokban éppen külföldön járt, de a könyvtár ügye ott is foglalkoztatta. Türelmetlenségére jellemző, hogy április 25-én, ugyanazon a napon, amikor Horvát válaszát Kubinyinak kézbesíthették, egy harmadik felhívást is küldetett a múzeumigazgatónak, amelyben hivatkozva arra, hogy a Horvát-féle „könyvtár iránt majdnem általános részvét mutatkozik az ország törvényhatóságai között", referátumának haladéktalan előterjesztésére szólította fel.

40 Bizonyos tehát, hogy Nógrád és Baranya után a tavasz folyamán a megyéknek egész sora szólal fel a Horvátkönyvtár megszerzése érdekében. Néhány nap múlva a nádor végre mégis megismerhette Horvát István álláspontját. A nyilatkozat azonban nem elégítette ki; túl határozatlannak találta. Ezért május 2-án Budáról ismét Íratott Kubinyin&k, s kérte adja tudtára Horvátnak: nincs szó arról, hogy azonnal meg kellene válnia könyveitől — a nemzet csak halála esetére akarja a bibliotékát a maga számára biztosítani. E végre azonhan már jóelőre gondoskodni kell a szükséges pénzalap előteremtéséről. Múlhatatlanul szükséges tehát, hogy Horvát határozottan megjelölje azt az összeget, amelyért gyűjteményét eladni hajlandó, másfelől hogy összeállítson egy olyan általános jellegű jegyzéket, amely legalább a könyvtár legfőbb szakcsoportjairól s legértékesebb darabjairól világos tájékoztatást nyújt.

41 Horvát azonban a nádor kívánságának nem tudott többé eleget tenni; halálos betegen feküdt s néhány hét múlva (június 13-án) elhunyt.

42 Most már könyvtárá256