AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Tardy Lajos: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pesti Naplójából

Május 17-én „Jankovics Miklós földbirtokos, a kiváló régiséggyűjtő hívott meg ebédre, Horvát István úrral együtt". A Jaw&otn'cA-gyűjteményből is elsősor­ban a Paks közelében talált bronz Mithras-szobor köti le figyelmét, de megemléke­zik néhány XIV. századi cseh kéziratról, valamint régi magyar ötvösmunkákról is, főleg gyűrűkről. Jankovich ezután felhívja az orosz tudós figyelmét a Pannonhalmán őrzött régi kéziratokra és közli vele az 1001. évben kiállított alapítólevél tartalmát, 9 melynek alapján a szerzetesek még a közelmúltban is igényt formáltak bizonyos dunai átkelési helyekből származó jövedelmekre. Jankovich és Horvát kalauzolása mellett megismerkedik a múzeum kéziratgyűjteményének nevezetességeivel. „Itt őrzik az 1192—1193. évi zsinati határozatokat, 10 benne a legrégibb magyar nyelvű kéziratokkal, a halotti beszéddel és a könyörgéssel. Lásd erre vonatkozóan Révay: Antiquitates Literaturae Hungáriáé. Pestini. 1803. 8°. Ein Thaler". Fennmaradtak ugyan a XI. századból származó okiratok is, de a múzeum kéziratgyűjteményé­nek legrégibb darabja Jakab esztergomi kanonok 1218. évi oklevele, valamint egy 1237-ből származó oklevél két falu adásvétele tárgyában. De itt őrzik a Szent György-rend 1326-ban kiadott statútumait is. 11 Reppennél közlik vezetői azt is, hogy Teleki József gróf gyűjteményében is találhatók régi magyar okiratok. Kiemeli a könyvtár rendkívüli gazdagságát a klasszikus kiadványok területén, majd megemlékezik a XI. századból származó Vergilius-kódexTÖl, melyet a kéz­iratgyűjteményben őriznek 12 . Érdekes az a közlése, melyből kitűnik, hogy a mai térképtár törzsanyagának Széchényi Ferenc gróf előtt egy Ebeling nevű gyűjtő volt a tulajdonosa. A térkép­gyűjtemény legrégibb darabjai a XV. századból erednek; a legújabbak az 1750-es évekből, mivel Ebeling halála után a gyűjtemény nem gyarapodott. A térkép­gyűjtemény vételára 6000 forint volt. Május 19-én az egyetemi könyvtárral és annak igazgatójával, Schwartner Mártonnal ismerkedik meg. A könyvtár állománya 60 000 kötetből áll; itt talál­hatók a különböző tudományos társaságok kiadványai, többek között az Orosz Tudományos Akadémia utóbbi években megjelent közleményei, az Encyclopedie Francaise stb. Mithras-kutatásai itt is eredményesek; rábukkan Eichhorn két idevágó cikkére a 0ommentationes Societatis regiae Scientiarum Goettingensis 1814—1815. évfolyamában. Május 20-án a budai obszervatóriumot tekinti meg. A látottakat szakszerűen leírja, de a gyönyörű kilátás a hegy tetejéről annyira ámulatba ejti, hogy elszakad témájától és inkább a csodálatos panorámát ecseteli. Innen Alexandra Pavlovna ürömi kriptáját és emlékkápolnáját keresi fel, majd folytatja munkáját a múzeum „numizmatikai kabinetjében, jobban mondva régiséggyűjteményében". Vezetői részletesen beszámolnak a jelentősebb római kori leletekről s Keppen a hallottakat pontosan rögzíti naplójában. Kiemeli azt a sírkövet, amely feltünteti, hogy az elhalt az orvosok gondatlansága következtében (per incuriam curantium) vesz­tette életét. A pesti és budai erkölcsök összehasonlításával, Bihari János művészetével, a budai és pesti színházzal, valamint a pesti bábszínházzal foglalkozó hosszabb kitérő után igen részletes beszámoló következik a nemesi megyegyűlés tanácsko­zásairól. Délután Schams Ferenc társaságában Acquincumot keresi fel, ahol főleg az amfiteátrummal, a vízvezeték és a fürdők romjaival, valamint a mozaikpadozat 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom