AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Ferenczy Endréné: Az Országos Széchényi Könyvtár Olvasószolgálatának története 1802—1919

szinte valamennyi közgyűjtemény, köztük a Széchényi Könyvtár állományába is visszakerült néhány, évekkel előbb kikölcsönzött, már-már elveszettként kezelt nyomtatvány, kézirat. Mindezeknek a jelentős kezdeményezéseknek a megvalósítását a Tanácsköztársaság leverése és az ellenforradalom győzelme megakadályozta. Az ezután kezdődő korszak nehéz 25 évet jelentett a könyvtár történetében, melynek első fele nem sok sikerben és eredményben bővelkedett, utolsó tíz évében pedig a modern könyvtári munka nagyszabású kibontakozásának a második világháború pusztítása vetett gátat. A közbeeső évek jelentősége elsősorban inkább a belső munkaszervezet átalakulásában mutatkozott meg, melynek hatása azonban — a háború kitörése miatt —- az olvasószolgálat eredményein még nem volt lemérhető. Majd utána, az 1945-ös esztendő, ismét egészen új korszak kezdetét jelentette, mely nemcsak új feladatokkal gazdagította a nemzeti könyvtárat, hanem olvasóközönségének összetételét és számát is gyökeresen megváltoztatta. Éppen ezért — a problémák újszerűsége, a megfelelő irány keresésének nehézségei és a felszabadulást követő új célkitűzések miatt — e két korszak (1920—1944; 1945—1964) vizsgálata önálló tanulmányt érdemel. Jegyzetek 1. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSzK), Kézirattár, Fol. Lat. 86. fol. 20—24. 2. Institutum Diplomatico- Historicum Inclyti Begni Hungáriáé. Pest 1791. 3. Institutio Orammatophylacii Publici pro Institute Diplomatico-Historico Inclyti Begni Hungáriáé. Pest 1792. 4. Cogitationes pro piano erigendae Bibliothecae Nationalis. OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 2565. ó. Kovachich tervezete azonban e könyvtárnak szűkebb gyűjtőkört szabott, mint a később létesült nemzeti könyvtáré volt: anyagát kizárólag a magyar jog- és történettudomány forrásműveire és feldolgozásaira kivánta korlátozni. 6. Magyar fordításban ld. Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. I. köt. Bp. 1905. 63. 1.; Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc. Bp. 1902. 235—240. 1. (Magyar történeti életrajzok 41.) 7. Kollányi i. m. 76. 1. 8. Kollányi i. m. 98. 1. 9. Horvát István visszaemlékezésében (Ld. Horvát István 1843-ik évi emlékirata a N. Múzeum Könyvtáráról. ==Magy. Könyvszle. 1887. 226. 1.) augusztus 20-ra teszi a megnyitás dátumát. Ezt veszi át Hunfalvy János (Budapest és környéke. Pest 1859, 124.1.) és Mátray Gábor is (A magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Pest 1868, 13 1.). De az ellentmondó adatokkal kapcsolatban Mátray világosan közli, hogy a hivatalos megnyitás ugyan valóban csak december 10-én történt, de már ezt megelőzően is naponta három órán keresztül az érdeklődők megtekinthették a könyvtárt. 10. Kollányi i. m. 151. 1. 11. Kollányi: i. m. 236. 1. 12. A pálos kolostorban való elhelyezés nemcsak a szaporodó gyűjtemény befogadásához nem volt megfelelő, de a papnövelde új rektora is igényt tartott a könyvtár helyiségeire és szorgalmazta elköltöztetesét. 13. Museum Hungaricum Excelsis Begni Proceribus et JJ. Statibus ac Ordinibus exhibitum. Budae 1807. 14. Album bibliothecae Hungaricae Széchényianae regnicolaris in Comitiis SS. et 00. Budensibus art. XXIV. An. 1807 confirmatae. OSzK Kézirattár, Fol. Hung. 972. 230