AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Somkúti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában

V. Első vizsgált szakterületünk a matematika, mely a felvilágosodás korának valósággal vezértudománya. Mint a „tiszta észből" szerkesztett tudományt, minden tudomány alapjának, a megismerés kulcsának tekintik. A matematika kvantitatív szelleme hatja át az egész kort, a természettudományokat éppúgy, mint a filozófiát. Jellemző Leibniz mondása, aki szerint ,,A filozófusoknak éppúgy matematikusoknak kell lenniök, mint a matematikusoknak filozófusoknak."

13 A század matematikai tevékenysége a Newton és Leibniz által felfedezett differenciálás integrálszámítás és ennek a mechanikára való alkalmazása terén összpontosul. A két „nagy"-nak, Newtonnak, és Leibniznek elsőbbségi vitája az említett felfedezésről, valamint Angliának a nehézkes newtoni jelöléshez való ragaszkodása hosszú időre, kb. száz évre elszigeteli Angliát a kontinensen kibontakozó nagy matematikai iskolától. A korszak nagy matematikusai a Bernoulli fivérek, Jakob és Johann, L. Euler, J. L. Lagrange, P. S. Laplace. Szorosan hozzájuk kapcsolódnak A. C. Clairaut, J. (T Alembert, P. Maupertuis és Dániel Bernoulli. A francia, ill. svájci matematikusoknak ez a ragyogó sora a század végére már teljesen felméri a Newton által felfedezett világot, minden fogalmat pontosan a helyére tesz s az égi és földi mechanika jelenségeit megmagyarázza. A matematika fejlődése, miután elérte a csúcsot, látszólag kimerülőben van. A megrekedés azonban csak pillanatnyi: hamarosan rájönnek arra, hogy a matematika a csillagászat és a mechanika szolgálatából felszabadulva, önállóan is képes a továbbfejlődésre. A nagy ihlető itt Gauss — de az ő tevékenysége már a XIX. századot vezeti be. "Szólnunk kell még a francia matematika új korszakáról, mely a század utolsó évtizedében bontakozik ki s az 1794-ben megnyíló École Polytechnique-hez kapcsolódik. A forradalomban született intézmény csakhamar mintája lesz az új kor követelményeinek megfelelő, felsőfokú műszaki képzést adó intézményeknek. A kutatás és az oktatás, az elmélet és a gyakorlat itt már szorosan összekapcsolódik, s az intézet új típusú tankönyvei a korlegjobb kézikönyveivé válnak. (S. F. Lacroix, A. M. Legendre, G. Monge művei.) Széchényi könyvtárában megtaláljuk Newton és Leibniz műveit,

14 de a bevezetőben említett többi nagy matematikustól nem találunk műveket. Akad azért néhány jelentős, a gyakorlattal több kapcsolatot tartó szakembertől származó munka, így B. F. Bélidoré, a tudós francia mérnöké, aki főleg mint hadmérnök szerzett érdemeket, ó a modern tüzérség megalapozója. Vízéjútészeti művei is jelentősek. Itt egy matematikai műve található, mely elsősorban a tüzérség számára készült.

15 Megvan az ugyancsak francia N. Bionnak, a „matematikai eszközök királyi mérnöké"-nek sok kiadást és fordítást megért matematikai tankönyve.

16

. Érdekes V

Hospital márkinak, a francia akadémia tiszteletbeli tagjának a differenciálszámítással foglalkozó műve, mely ugyan még 1696-ban jelent meg, de kiváló matematikusok által bővített kiadásait az egész XVIII. század folyamán is használták.

17 Megvan a francia akadémiának egy matematikai értekezéseket összefoglaló gyűjteményes kiadása, de ugyancsak régi, 1676-ból származó.

18 B. Lamy

19 és I. G.Pardies, két kiváló XVII. századi francia szerzetes több kiadást ért művei is megvannak.

20 A többi matematikai könyv német tanárok munkája: kézikönyvek, tankönyvek, matematikai összefoglalások. Első helyen Ch. Wolffnak, a leibnizi tanok nagy népszerűsítőjének művei állnak, akinek Európa-szerte elterjedt kompendiumai Magyarországon is igen népszerűek voltak.

21 Két művel 13 Évkönyv 198