AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Borsa Gedeon: A római Szent Péter bazilika építése javára hirdetett búcsú magyarországi terjesztésére készített nyomtatványok (1508—1509.)

A másik nyomtatványt (DL 82 293) „magnifico domino Nicoiao de Kyswar<da" részére „Franciscus de Zelees G. de Keleed" állította ki „in Keleed". A kisvárdai Várday (Wárday) család genealógiájáról meglehetősen tájékozottak vagyunk.

11 így ismerjük Várday Miklós szüleit (Miklós szabolcsi főispán és Perényi Katalin), testvéreit (Simon, Mátyás boszniai püspök és Aladár), feleségét (Eufémia) és hét gyermekét (Anna, István, Ferenc erdélyi püspök, János, Mihály, Imre és Ambrus). Sőt arról is maradt reánk adat, hogy Várday Miklós a búcsúk lehetőségét máskor is szívesen igénybe vette. így a XV. század végén feljegyezték nevét a római Szentlélek-társulatba, amely tagjainak ugyancsak gazdag búcsúszerzési lehetőségeket helyezett kilátásba.

12 Az említett búcsúlevelet, bár a helynév korabeli alakjai igen változatosak (Külünd, Kylynd, Bel-Kulud, Kywlewd, Keled stb.), kétségtelenül a kölyüdi ferenceseknél („in Keleed") állították ki. A Duna mentén a zombori járásban fekvő községet ma Jugoszláviában Kolutnak hívják, utolsó hivatalos magyar neve Küllőd volt. A ferencesek rendházát itt 1430 tájt építették és 1526-ban elpusztult.

13 Az oklevél kiállítója „Franciscus de Zelees G. de Keleed" a helyi zárda gvardiánja volt.

14 A házfőnök talán abból a Szöllősi családból származik, amely 1416-ban a közeli Hercegszántót kapta királyi adományként.

15 A Várday család a XV. század derekán a Töttösök kihalásával — Várday István kalocsai érsek (1457—1471) révén számos községet szerzett itt Bács megyében.

16 Felmerül még a nevezett házfőnök eredetével kapcsolatban az ugocsa megyei ^agyszŐUŐS 182