AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Windisch Éva: A magyar tudománytörténet forrásaiból

A nem forrásjellegű bányajogi kéziratok valamennyien viszonylag későiek: a XVIII. század második felénél korábbi nincsen közöttük. Első az időrendben egy Einleitung in die allgemeine und sonderbare Bergrechte des heiligen Römischen Reichs, der Königreiche Hungarn und Boheim, dann des Erzherzogtums Österreich c. kézirat. (Quart. Germ. 264.) A mű tankönyvszerű összefoglalásban tárgyalja a bányajogot (forrásaival együtt), de magából a kéziratból rendeltetésére vonatkozó adatokat nem olvashatunk ki, éppen úgy, mint a hasonló című, azonos tartalmú Quart. Germ. 263. jelzetű kéziratból sem. E két kézirat szövege azonban részben megegyező egy Johann Taddaeus Anton Peithner neve alatt felvett, Vorbericht über die Einleitung in die allgemeine und besondere Bergrechte des heiligen Römischen Reichs. . . című, Selmecbányán 1773-ra keltezett kézirattal. (Quart. Germ. 1152.) A korábban Csehországban működött Peithner a hetvenes években a Selmecbányái bányászakadémián a bányaműveléstan és a bányajog tanára volt; fel kell tehát tételeznünk, hogy mindhárom kézirat az ő előadásait tartalmazza, éppúgy, mint a fentiekhez csatlakozó negyedik darab: Extractus operis Peuttneriani de jure montanistico (Quart. Germ. 1151.). Ez utóbbi kézirat egyébként a Miksa-féle Bergordnung kivonatát is tartalmazza, a bányászati kéziratainkban másutt is előforduló Multz de Walda kivonatában, magyarországi vonatkozásokkal kiegészítve. Minthogy Peithner csak néhány évet töltött Magyarországon, műveit nem tekinthetjük sajátlagosan a hazai állapotok ismeretén alapuló összefoglalásnak ; sokkal inkább a Habsburg-birodalom általános bányajogi gyakorlatát tükröző kézikönyvnek. A bányajogi művek közül megemlíthető még Kecskés Pálnak, a felsőmagyarországi Waldbürgerschaftok elnökének bányajogi műve a XVIII. század második feléből, mely jogi vonatkozások és bányászati törvények ismertetése mellett javaslatot tartalmaz a nehéz helyzetben levő felsőmagyarországi bányaügy jogi problémáinak tisztázására, (Quart. Germ. 267. és rövidebb változata: Fol. Germ. 1173., utóbbi 1764-re keltezve); valamint a már említett Georg Ernst Multz von Walda szomolnoki rézkereskedelmi igazgató és főbányafelügyelő 1747. évi BergRichter-Spiegelje, mely a bányászattal kapcsolatos igazságszolgáltatási kérdésekkel foglalkozik. (Quart. Germ. 261.) A bányajogi kéziratok sorát Vucheiich Mátyás pesti jogászprofesszor Jus metallicum-jsb (XVIII. század. Quart. Lat. 607.) folytatja — ez a bányaügyek jogi állásán kívül a bányaterület kimérésének, a bányaművelés módjainak, a szomszédos bányák elhatárolásának kérdéseivel is foglalkozik — és Láner Ferencnek, a statisztika és bányajog a XIX. század közepén működött pesti professzorának bányajogi előadásáról készült jegyzet — benne a, bányászok, bányapolgárok, bányatisztek jogainak és kötelességeinek ismertetésével — zárja le. (Quart. Hung. 1820.) A bányászattörténeti kéziratokhoz csatlakozva néhány rokon vonatkozású darab is említést érdemel. A XVI. századból maradt fenn Kolozsvári Cementes János aranyműves könyve, a pénzveréssel és az aranyolvasztás vegyi folyamataival kapcsolatos feljegyzései. (Oct. Hung. 484. A kis mű szövege — részletes értékelés nélkül — a Magyar Könyvszemle 1896. évfolyamában látott napvilágot.) Egy évszázaddal későbbi a Jankovich Miklós tulajdonából az OSZK Kézirattárába került Kremnitzer Schmelz- und Probierbuch, mely a selmeci és a körmöci kamara által használt kézikönyv az ezüstérc nemesfémtartalmának meghatározásához, kohászati előírásokkal, s némileg az alkímia felé hajló befejezéssel. (Quart. Germ. 274.) A kötet kohók és kohászattal kapcsolatos edények rajzait is tartalmazza. Ki168