AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Windisch Éva: A magyar tudománytörténet forrásaiból

iratos kézikönyvei, instrukciói, amelyek közül néhány a mezőgazdaság kérdéseit általában tárgyalja; más kéziratok gazdasági célkitűzéssel megtett utazásokról számolnak be; mások az oktatással közvetlenebbül kapcsolatosak; legnagyobb részük azonban konkrét részterületeket ölel fel, mint amilyen pl. a gyapjas állatok tartása, a lótenyésztés, szőlő-, selyem- és rizstermelés, kert- vagy erdőművelés. A legkorábbi georgikoni kéziratok a XVIII. század utolsó éveiből származnak; a legkésőbbi 1842-ből.

28 A Festetics-von&tkoz&sú anyagot néhány nem a gyűjteménnyel együtt az OSZK-ba került gazdasági instrukció (a Nagyváthy János-féle instrukció másolatai), a Georgikonban tartott előadás-szöveg, Bumy Károly György georgikoni működésével kapcsolatos anyag egészíti ki.

29 Néhány korábbi eredetű kézirattól eltekintve — XVII. századi gazdasági tanácsok (Oct. Hung. 946.), 1731. évi gazdasági szabályzat (Oct. Lat. 257.), XVII. századi méhészeti szakkönyvek másolatai (Quart. Hung. 438, Oct. Hung. 18, 570, 933.), az osztrák birodalom selyemtermelésének fellendítését célzó irományok a XVII. század második feléből (Fol. Germ. 637.), s mint a legjelentősebb, Bél Mátyás De re rusticá-j&n&k, a magyar mezőgazdaság első jelentékeny, máig kiadatlan felmérésének két kézirata (Fol. Lat. 276, 1570.)

30 — a Georgikon gyűjteményétől függetlenül fennmaradt mezőgazdasági tárgyú kéziratok sem korukat, sem jellegüket tekintve nem sokban különböznek a Georgikon-beliektől. A kézikönyv, tanulmányi jegyzet vagy instrukció formájában fennmaradt, a mezőgazdasági gyakorlat egészére kiterjeszkedő oeconomia ruralisok mellett

31 megtaláljuk egyes területek mezőgazdasági viszonyainak ismertetését, vagy a gazdasági tanulmányutakról készített beszámolókat éppúgy, mint a gazdasági élet egyes ágazataira vonatkozó konkrét tanácsok, ill. utasítások gyűjteményeit.

32 Hogy azután e kéziratos utasítások előrelépést jelentenek-e a nyomtatásban is megjelent gazdasági kézikönyvekhez képest, vagy ellenkezőleg: egy maradibb gyakorlat rögzítői-e, — ezt a kéziratok és a bibliográfiailag már feltárt nyomtatott anyag vonatkozó szakaszainak egybevetése döntheti csak el. A biológiai és ásványtani szakhoz kapcsolódva kívánjuk ismertetni a bányászati vonatkozású kéziratokat is, amelyekről — a kézirattári anyag egészének jellegét, használhatóságát egy példán érzékeltetendő — részletesebben számolunk be. A bányászat története nem tekinthető ugyan egyszerűen tudománytörténetnek, hiszen míg múltja egyfelől a természettudományok számos ágának, valamint a technikai módszereknek történetéből tevődik össze — addig másfelől a bányaművelés kérdéséhez számos, az előbbi tényezőktől függő, s azokra visszaható gazdasági-, társadalmi-, jogi probléma kapcsolódik, melyek történetének együttes feldolgozása eredményezheti csak valamely korszak vagy terület bányászatának történetét. Mégis, minthogy a külföldi tudománytörténeti szintézisek egy része kitér a bányászat történetére, s a magyar műszaki tudománytörténetírás e kérdést szintén nem hagyja ki feladatai sorából, nem látszik indokolatlannak e terület kéziratainak részletesebb vizsgálata — annál is kevésbé, minthogy a többi tudományszak anyagával szemben, ha kis mennyiségű is a vonatkozó kéziratok száma, de viszonylag sokrétű, és alkalmas arra, hogy általában is képet nyújtson a Kézirattárban található anyag természetéről. Az OSZK Kézirattárában található több mint 50 bányászati vonatkozású kézirat -— melyek között csak egy a részben középkori, az anyag zöme a XVII— XIX. századból származik — tudománytörténeti forrásértékének jellegét tekintve 164