AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Az Országos Széchényi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteménye

gazdaságtudományi irodalom néhány fontos emléke is megvan a gyűjteményben. A nagyobb hagyatékokból összetevődött, vagy a feloszlatott rendi könyvtárak állományából gyarapodó gyűjteményekben kisebb-nagyobb eltérésekkel általában hasonló arányokat mutat az ősnyomtatvány-állomány tudományágak szerinti megoszlása. Kivételt általában csak a szakkönyvtárak, vagy egyes egyetemi könyvtárak ősnyomtatvány-gyűjteményei képeznek, amelyekben a könyvtár jel­legéből adódóan elsőrangú feladat volt a tudománytörténeti munkák gyűjtése. A könyvtár jellegéből adódó tervszerű gyűjtés a Széchényi Könyvtár ősnyomtat­vány-gyűjteményében is tükröződik. A nemzeti könyvtár magától értetődően a legrégibb könyvek gyűjtésében is elsősorban a nemzet múltjára vonatkozó anyag beszerzésére törekedett. Az Apponyi- és a Tcdoreszku-h&gj&ték. mellett ennek a következetes gyarapítási munkának köszönhető, hogy a legfontosabb forrásértékű, magyar vonatkozású ősnyomtatványok legalább egy kiadásban megvannak a gyűjteményben. A vallásos és világi tárgyú művek viszonylag kedvezőtlen aránya ellenére a gyűjtemény anyagában mégis az európai irodalom kétezer éves fejlődése kísér­hető figyelemmel. A XV. századi könyvkiadók és nyomdászok tisztában voltak koruk tudományos és művelődési igényeivel s a könyvnyomtatás adta lehetősé­geket kitűnő üzleti érzékkel állították a korszerű követelmények szolgálatába. Pár évtized alatt közreadták mindazt, ami az i. e. V. századtól — az ókori termé­szettudósok, filozófusok, történetírók és költők szellemi hagyatékától —• a hu­manizmus korának irodalmi és tudományos eredményeiig a fejlődés gerincét alkotta. Nem érdektelen az ősnyomtatvány-állomány más szempontból való áttekinté­se sem. Megjelenési helyüket tekintve a németországi és az itáliai nyomtatványok vannak túlsúlyban: több, mint 850 kötet származik német nyomdából és több mint 600 nyomtatvány olaszországi nyomdászok műhelyéből. Csaknem másfél­száz bázeli ősnyomtatványt mondhat magáénak a könyvtár. 30 franciaországi, 21 hollandiai, 19 bécsi, 14 belgiumi, 9 csehországi, 1 magyarországi, 1 spanyol­országi, 1 portugáliai és 1 montenegrói ősnyomtatvány van az állományban. Mű­velődéstörténeti szempontból fenti adatok azért érdekesek, mert bennük gazda­sági, kereskedelmi és kulturális kapcsolataink tükröződnek. E kapcsolatok hiá­nyával, vagy esetlegességével magyarázható, hogy egyetlen angliai, vagy angol nyelvű ősnyomtatvány sincs állományunkban, s hogy a területileg távolabb fekvő nyugati országok XV. századi könyvterméséből is viszonylag kevés jutott el hozzánk. Közismert, hogy a XV. századi nyomtatványok zöme — e gyűjteményben 94%-a — latin nyelvű munka. A fennmaradó 6% 74 német, 15 olasz, 11 görög, 3 cseh, 1 latin-holland, 1 héber, valamint 1 glagolita típusokkal nyomtatott és 1 cirillbetűs óegyházi szláv nyomtatványt foglal magában. Az ősnyomtatvány-gyűjtemény felállítása, katalógusai A gyűjtemény első, a maga korában korszerűnek mondható feldolgozásáról 1888-ból vannak adataink. Horváth Ignác könyvtári segédőr szerint ekkor történt meg az ősnyomtatvány-állomány végleges rendezése. 144 A „végleges" szó hasz­nálatából azonban kitűnik, hogy az ősnyomtatványokat már korábban is az 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom