AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

hogy ez a helyiségigény miképen viszonylik a Programtervezetben megjelölt hozzávetőleges helyiségszükséglethez. Itt utalunk arra, hogy már a könyvtár 1959-ben készült Programtervezete is tartalmazott egy elrendezési vázlatot arra vonatkozólag, hogy mi módon lehetne a könyvtár részére szükséges helyiségcsoportokat, illetve helyiségeket a Budavári Palota krisztinavárosi épületébe telepíteni. Ennek, a Programtervezetben csak illusztrációképen közölt elrendezési vázlatnak nem egy gondolata a későbbi szakmai és műszaki tervezés során, kisebb-nagyobb változtatással mint megvalósítandó elgondolás került be a tervezési programba és a műszaki tervezési feladatba, azontúl, hogy a tervezet koncepciója a tervezés későbbi szakaszaiban is iránymutató maradt. Az épület meglevő és meg nem változtatható szerkezeti felépítése és alaprajzi elrendezése bizonyos mértékig és bizonyos tekintetben már eleve meghatározták a tervezés irányát és lehetőségeit, amit a könyvtár kezdettől fogva tudomásul vett, mert a műszaki szakvélemények és az egyéb körülmények gondos és alapos mérlegelése után arra a meggyőződésre jutott, hogy a Budavári Palota krisztinavárosi épületében és az annak közvetlen közelében felépülő Szent György téri pótépületben a Nemzeti Könyvtár minden tekintetben megfelelő elhelyezését biztosítani lehet. Ezzel kapcsolatosan kell most szólnunk arról, hogy a könyvtár 1959. évi építési programtervezetében megjelölt helyiségszükséglet a krisztinavárosi épületben nem elégíthető ki teljes mértékben, illetve minden vonatkozásban. A tervezési munkáknak már a kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy az Országos Széchényi Könyvtár minden szervezeti egységének elhelyezésére az épületben rendelkezésre álló hely nem elégséges. (Kitűnt pl. az, hogy építészeti okokból nincs lehetőség az épület egyes szintjeinek olyan mérvű megosztására, amilyent a Programtervezet számításba vett.) El kellett tehát dönteni azt a kérdést, hogy a Nemzeti Könyvtár mely részlegei helyezhetők el a legcélszerűbben abban a pótépületben amelynek felépítését a Programtervezet csak egy későbbi időpontra kontemplálta, amely azonban az illetékes kormányhatóság döntése szerint már a mostani építési időszakban felépül. Az Intézetvezetés álláspontja e tekintetben az volt, hogy leghelyesebb ebben a pótépületben a Könyvtártudományi és Módszertani Központot (KMK) elhelyezni, minthogy funkcionálisan ez a részleg különíthető el leginkább az Országos Széchényi Könyvtár egyéb szervezeti egységeitől, s a létesítendő új épületben a KMK számára a legkorszerűbb igényeket kielégítő elhelyezés biztosítható. A KMK leendő otthonául kijelölt Szent György téri pótépület programtervét és tervfeladatát az eddig elkészült munkálatok, minthogy ezek csak a Budavári Palota krisztinavárosi épületére vonatkoznak, nem foglalják magukban, s éppen ezért kívül esnek e tanulmány körén.. Itt kell szólnunk arról is, hogy a könyvraktári területszükséglet kielégítése tekintetében az épületben adott lehetőségek elmaradnak a Programtervezetben megjelölt igényektől. Bebizonyosodott azonban a tervezés folyamán, hogy bár a krisztinavárosi épületben rendelkezésre álló raktárak területe lényegesen (több mint 6000 m

2-rel) kevesebb annál, amit a Programtervezet kívánt, korszerű raktározási elvek és berendezések felhasználásával a Nemzeti Könyvtár raktárszükséglete ebben az épületben lényegében kielégíthető. A könyvtár jelenlegi raktáraiban a Könyvtárépítési Munkacsoport által végi* 51