AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

A Nemzeti Könyvtár új épülete a Budavári Palotában FARKAS LÁSZLÓ — EAVASSY PÁL — TOMBOR TIBOR I. A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI A) KORMÁNYHATÓSÁGI DÖNTÉS PA NEMZETI KÖNYVTÁR ÚJ ELHELYEZÉSÉRŐL. A KÖNYVTÁR EDDIGI ELHELYEZÉSEINEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE. AZ ÚJ ÉPÜLET A Kormány Gazdasági Bizottsága a budavári volt királyi palota helyreállítására és felhasználására, s ennek keretében a Nemzeti Könyvtár új elhelyezésére vonatkozóan 1959. júliusában hozott elvi döntés után 1959. december 30-án hozta meg azt a határozatát, amely szerint a Budavári Palotának és környezetének kulturális központ céljára történő helyreállítása során a Magyar Népköztársaság Nemzeti Könyvtárát, az Országos Széchényi Könyvtárt a Budavári Palota nyugati, ún. krisztinavárosi épületében és a Szent György téren létesítendő új épületben kell elhelyezni.

1 Az 1802-ben Széchényi Ferenc által alapított Nemzeti Könyvtárunk úgyszólván kezdettől fogva elhelyezési gondokkal küzdött. A cenki (Sopron megye) Széchényi kastélyból 1803-ban hozták fel Pestre, ahol először a volt Páloskolostor könyvtár-termében helyezték el, azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a könyvtár a pálosok egykori kolostorában nem maradhat. Egy magyar hazafi

2 1803 végén azt javasolta, hogy a könyvtárt a Komáromi Várban helyezzék el, ahol földrengéstől nem kellene tartani. „Egy ily fekvésénél és erődítményénél fogva egyaránt bevehetetlen várba kellene nemcsak a könyveket, hanem a képeket, szobrokat és az összes műemlékeket elhelyezni." A Helytartótanács felszólítására az Országos Építészeti Hivatal 1804 nyarán két tervet készített a könyvtár elhelyezésére vonatkozólag ;

3 az egyik terv szerint a könyvtár részére új épületet emeltek volna. Egy évvel később a könyvtár első igazgatója Miller Ferdinánd Budán kincstári épületet keresett a könyvtár elhelyezésére; ennek során szóba került a Helytartótanács épületének egyik része (a mai Országház utcában), továbbá a budai Ferencesek-temploma,. de a Színház utcai, illetve Szent György téri Karmeliták kolostora is* Kovachich Márton György, a maga korának tudós professzora 1806 tavaszán azt javasolta, hogy vigyék át a könyvtárt Budavárába, az Erdődy-féle házba, ahol ő maga is lakott, József nádor azonban e tervet ellenezte.

5 A Pálosok kolostorából a könyvtárnak 1806-ban az ún. nagyobb szemináriumba (az Egyetem téri egyetemi épületnek azóta lebontott részébe) kellett átköltöznie.

6 Ugyanebben az évben (1806) Miller Ferdinánd javaslatot tett a Magyar Nemzeti Múzeum (és benne a könyvtár) új épületének megépítésére. A javaslatot a nádor felkarolta és építési program kidolgozására adott utasítást. Bizottság alakult, mely megállapította az egész épület tervszerű beosztását, az egyes gyűj39