AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A magyarországi hebraica bibliográfiái
tátott műveken kívül azok szerzőiről is találunk rövid életrajzot. A szigeti nyomdák történetével foglalkozó fejezet feltárja a város héber nyomdáinak történetét. Az utolsó héber könyvet 1944-ben szedték. Biobibliográfiai jellegű J. J. Grünwald munkája 19 melynek címe magyar fordításban: „A zsidók Magyarországon." A szerző a magyar születésű és héber vagy jiddis nyelven írt szerzők életrajzát és műveik bibliográfiáját adja mintaszerű pontos jegyzetekkel. A könyvmutató alapján megállapíthatóak a Magyarországon nyomott munkák. Sajnálatos, hogy e fontos segédkönyv anyaga csupán az 1420-1840 évek közé eső időszakra terjed ki. így magyarországi nyomtatvány csak néhány szerepel. Hasonló természetű bibliográfiai összeállítás Schwartz Zsigmond munkája, amely 1913-ban jelent meg Pakson. 20 A három kötetes mű első két részében a magyarországi szerzők életrajzát adja betűrendben. A harmadik kötet a kiadványokkal foglalkozik. Kiegészítés és jegyzet is megjelent hozzá. 21 A múlt század végén és a huszadik század elején jelentős héber és jiddis nyelvű folyóirat-kiadás is volt Magyarországon. A nyomdahely bibliográfiák közlik az illető város vagy nyomda kiadványai között ezeket is, de részletes ismertetésükre ott nem került sor. E hiányt pótolta N. Katzburg és J. J. Hácohén „Héber folyóiratok Magyarországon" „Hetven év vallási folyóiratai Erdélyben" c. cikke. A két jelentős tanulmáy az Areset 22 évkönyv első kötetében látott napvilágot. A szerzők részletesen foglalkoznak a folyóiratok tartalmával, érdeklődési körével, szerkesztőivel és munkatársaival. 1875-1944 közötti időszakból Magyarország területéről 9, 1874-1943-ból Erdélyből 32 (!) tételt dolgoztak fel. Hasonló érdeklődési kört ölel fel Z. Spirn tanulmánya amely a Zu Kun ft 23 1923. évi 28. kötetében jelent meg. Az eddig bárhol a világon héber betűkkel közölt nyomtatványok bibliográfiai összesítő kísérlete Ch. B. Friedberg munkája. 24 A négy kötetes mű második kiadása 1951-1956 között jelent meg. A bibliográfia célkitűzésének megfelelően a magyar anyagot is tartalmazza, azonban az összeállító dicséretes fáradozása ellenére a 19. és 20. század nagy könyvtermésével nem tud teljes egészében megbirkózni, így a hungarica anyag is meglehetősen hiányos. A Beth Eked Sepharim a héber betűrend rendszerében cím szerint adja anyagát. A szerzőmutató jó iránytűnek bizonyul, de nem mondható el ugyanez a szakmutatóról. A szakmutatóba ömlesztett címek nem vezetik el az érdeklődőt a keresett tételhez. A munka használhatósága nem a modern anyagban rejlik. A 16-18. századi héber irodalmat kutatók jó segédeszköze. A hebraica bibliográfiának másodfokú feldolgozását egy magyar származású izraeli kutató vállalta. 25 Gyűjteménye 1936-ban jelent meg Jeruzsálemben. Anyagát szakcsoportokba rendezve adja közre. Kitűzött céljának dicséretesen tesz eleget, de a kötet ma már több vonatkozásban meghaladottnak tekinthető. Bővített második kiadása rövidesen nyomdába kerül. A magyarországi hebraica bibliográfiáinak fenti felsorolása természetesen nem teljes. Csupán a jelentősebb összeállításokat tartalmazza. Ezeken kívül számos könyvkereskedői katalógus, könyvjegyzék, rejtett bibliográfia ismeretes. Mindezek felhasználásával jelenleg két helyen is folyik a magyarországi hebraica cédula bibliográfiájának feldolgozása. Az egyik munkacsoport az Országos Rabbiképző Intézet keretein belül dolgozik. Munkájának célja a hazai hebraica héber nyelvű bibliográfiájának létrehozása. A gyűjtés eredményesen folyik. Rendszere 367
