AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

dem Tinódy" már az előszóban kimondja, hogy „én a mostani tőkés rendszernek a maga egészébeni megdöntéséért s az államoknak igazi néptársadalmakká leendő átalakulásáért harcolok." Hitet tesz Marx mellett, a Tőkévé hivatkozva, s kiáll a fiatal szovjethatalom mellett. Jóslata, hogy „Európa pedig hamarább »vörös«lesz, mint azt a yankeek gondolnák" — nem igen tetszhetett sem a magyarországi, sem az amerikai tőkéseknek. „Az óhazába való visszavándorlás hátrányai. Rémuralom Magyarországon" című rövid fejezete pedig találó képet fest a fehérterrorról. A következő esztendőben, 1922ben hirtelen magasabbra szökken a tiltott művek száma. Tízet említünk meg, a kiadványok mindegyike Bécsben jelent meg különböző kiadóknál; túlnyomórészt politikai munkák: Szabó ~Ewm:Társadalmi és pártharcok a 48 -49-es magyar forradalomban, Rudas László: A kommunista forradalom alapelvei, az Űj Harcos kiadásában, az Ifjúmunkás Könyvtár sorozat 1. darabjaként jelent meg; Rácz László: A rutén dolgozók és a világforradalom, Landler Jenő bevezetésével; Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás — melyben Jászi gazdag tényanyaggal írja le az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom szükségességét, a proletárdiktatúra kikiáltásának kikerülhetetlenségét, a fehérterrorról mélyen elítélő sorokat ír. — Garami Ernő: Forrongó Magyarország című emlékirata, továbbá az Ifjúmunkás Könyvtár 2. darabjaként megjelent Mit akar a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé ? és ugyané sorozat 4. száma: Döntsétek ki a határköveket! A Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé végrehajtóbizottságának felhívása a világ ifjúmunkásaihoz. Utoljára hagytunk három szépirodalmi jellegű írást: Gorkij: A kispolgár című, szintén Bécsben a Klasszikus írások sorozatban megjelent, s azóta világhírűvé vált műve, Kassák Lajos Novelláskönyve, mely a szerző 1911 és 1919 között keletkezett válogatott novelláit tartalmazta, s utoljára említjük Benkő Ervin: Egy úrifiú története című könyvecskéjét, melyet Bethlen is érdemesített arra, hogy megemlítse fent idézett beszédében. A könyv érdekessége egyrészt, hogy álcázott kiadás — szerzőkónt Dickens szerepel címlapján —, ami elég gyakori volt az illegalitás körülményei között. Másrészt tartalma, eszmeisége: finom, költői ihletésű, magas erkölcsiséget tükröző elbeszélés egy úrifiúról, aki véletlenül „bukik le," s a horthysta rendőrségen munkásokkal, meggyőződéses, önzetlen, elvhű kommunistákkal zárják egy cellába. S a burzsujcsemete, akit otthon kommunista-gyűlöletre neveltek, s aki csak azért is Örül a Kommün bukásának, hogy végre újból ehet csokoládét, társainak a börtönben tanúsított viselkedése hatására néhány nap alatt gyökeres 335